Avar kori harcosok temetőjét tárták fel Temesvár határában
2026. május 14. 11:26
Jelentős kora középkori régészeti felfedezést tettek a nyugati elkerülő út építését megelőző leletmentés során Temesvár határában, ahol egy ritka és rendkívül gazdag leletanyagú avar kori elit temető nyomaira bukkantak a szakemberek - derül ki a romániai regionális útügyi igazgatóság (DRDP Timişoara) és a feltárást vezető régész tájékoztatásából. A 6–7. századra datálható lovas temetkezések olyan új bizonyítékokkal szolgálnak, amelyek alapjaiban írhatják át az avar birodalom keleti, bánsági (bánáti) határvidékéről alkotott eddigi történelmi elképzeléseket.
Gindele Róbert ásatásvezető régész, a Szatmár Megyei Múzeum Kulturális Örökség Kutatása Osztályának vezetője a Krónikának elmondta: a szakemberek eredetileg egyetlen sírt azonosítottak a nyomvonalon, de a munkálatok során további 6–7. századi temetkezési objektumok körvonalai rajzolódtak ki. A már feltárt két sírban a sztyeppei nomád hagyományoknak megfelelően a harcosokat teljes fegyverzetben, rangjelző tárgyaikkal, és közvetlenül mellettük feláldozott lovaikkal (alig húsz centiméteres távolságra a holttesttől) temették el. A sírok alsó rétegei szerencsére érintetlenül vészelték át a későbbi évszázadok talaj erózióját és a mezőgazdasági művelést.
A fellelt sírmellékletek kiemelkedő társadalmi státuszra utalnak. A régészek rozsdás kengyeleket, fémbetétes szíjvereteket és ezüstplakettes hám- és nyeregdíszeket emeltek ki. Az első harcos mellett egy tőr, míg a második – vélhetően még magasabb rangú – katona mellett három különböző fegyver feküdt. Különösen értékes az egyik elhunyt nyakát díszítő, bronz-, ezüst- és aranygyöngyökből fűzött nyaklánc, valamint az övekhez tartozó nemesfém csatok és veretek sokasága.
Jelenlegi ismereteink alapján ez a Bánság legkeletibb, alföldi és dombvidéki határán feltárt, tipikusan avar elit lovas temetkezése. Korábban a gazdag avar sírokat a régió jóval nyugatibb részein (például Nagylak vagy a híres aranykincséről ismert Nagyszentmiklós környékén) azonosították. A temesvári felfedezés azt bizonyítja, hogy az avar fegyveres hatalom és katonai adminisztráció kiterjedése jóval keletebbre nyúlt a feltételezettnél, és az avarok a térséget nem pusztán átvonulási területként használták, hanem egy katonai elitalakulat révén tartós, fegyveres kontroll alatt tartották azt a 6–7. század fordulóján. Mivel a temetőben egyelőre csak felnőtt harcosok sírjai kerültek elő (nők és gyermekek nélkül), a szakemberek egy, a helyi közösségeket uraló katonai helyőrség jelenlétét feltételezik.
A Belső-Ázsiából származó avarok az 560-as évek végén jelentek meg a Kárpát-medencében, majd a gepidák felett aratott győzelmük után több mint két évszázadon át a térség meghatározó nagyhatalmává váltak (az Avar Kaganátus bukását a 9. század eleji frank és bolgár támadások okozták).
A rendkívül szoros tempóban folyó autópálya-építési leletmentés során kiemelt, és a jövőben tudományos szempontból részletesen feldolgozandó kincsek a restaurálást követően a Temesvári Bánsági Múzeumba kerülnek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
