Amikor London orra bedugult: a Nagy Bűz éve
2025. június 16. 14:05 Múlt-kor
London a 19. század közepén a haladás zászlóvivője volt, mégis szenny és járvány fojtogatta. Az 1858-as „Nagy Bűz” a Temze partjáról egészen a Parlamentig terítette be a várost. A tűrhetetlen szag végül cselekvésre késztette a döntéshozókat, és létrehozták Joseph Bazalgette máig működő csatornahálózatát.
Láthatatlan ellenség
London évszázadokig mindent átható bűzben élt. Nem idegen invázióról volt szó, hanem saját bűzéről, amely a levegőt és – ami veszélyesebb volt – a vizet is megmérgezte.
Az iparosodó város negyedei zsúfoltak voltak. Közös pöcegödrök, szeméttel teli sikátorok és latrinák melletti kutak szolgálták ki a milliós lakosságot. Egységes csatornarendszer híján a Temze mindent elnyelt, emberi hulladékot, ipari szennyvizet és vágóhídi maradékot. A város ugyanebből a vízből ivott is.
Az öblítéses WC paradoxonja
Az új, öblítéses vécék a tisztaság jelképének tűntek, ám a hulladékot közvetlenül a folyóba vezették. A gyenge vízelvezetés gyorsan túlterhelődött. Az 1858-as rendkívüli hőség erjesztette a folyót. A bűz olyan sűrű lett, hogy „rágni lehetett”. Vérhas és láz söpört végig a munkásnegyedeken.
Amikor a szag elérte Westminster épületét, a képviselők menekültek. Fertőtlenítővel locsolt függönyök és vegyszerrel borított bútorok sem segítettek, ahogy alakosság, a törvényhozás is szó szerint fuldokolt.
Orvosok, köztük John Snow, évek óta jelezték a veszélyt, de szavaik süket fülekre találtak. Végül nem a tudomány, hanem a szag kényszerítette ki a döntést.
Joseph Bazalgette mérnöki forradalma
Bazalgette egyedülálló rendszert álmodott meg, több mint 80 kilométer főcsatornát és száz mellékágat, amelyek gravitációval terelték a szennyvizet a várostól távoli szivattyúállomások felé.
A tervező a Temze partján új gátakat, a Victoria- és a Chelsea-rakpartot is megépítette. Ezekbe integrálta a csatornákat, miközben elegáns városképet teremtett.
Az építkezés óriási összeget emésztett fel, de a kolerajárványok megszűntek, a Temze lassan megtisztult, s London többé nem bűzlött a szeméttől.
Modell Európa városainak
A Bazalgette-hálózat példát adott Párizstól Budapestig, a közegészségügy a felszín alatt dőlt el. A város megtisztítása ezután nem esztétikai, hanem egészségügyi kérdéssé vált.
Másfél évszázad múltán a klímaváltozás okozta özönvízszerű esők újra próbára teszik a rendszert. A Temze Tideway szupercsatorna épül, hogy felfogja a túlcsorduló szennyvizet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
