Alapításakor kevesen gondolták volna, hogy Konstantinápoly egyszer Róma örökébe lép
2023. július 2. 16:04 Múlt-kor
A kereszténység felemelkedése
Még 313-ban, a harcok közepette Constantinus Licinusszal együtt kiadta a mediolanumi (milánói) ediktumot, amely biztosította a keresztényeknek a szabad vallásgyakorlást. Ettől kezdve az uralmuk alatt álló területeken befejeződött a rendszeres keresztényüldözés, Constantinus győzelme után pedig az egész birodalomban megszűnt.
Az új főváros alapításakor igyekezett arra bátorítani a keresztényeket, hogy minél többen telepedjenek le Konstantinápolyban. Tervezett három templomot is, amelyeket az Isteni Bölcsességnek, az Isteni Erőnek és az Isteni Békének szenteltek volna fel.
Peter Paul Rubens (1577–1640): Krisztus jele megjelenik Konstantinnak
Ebből csak az első valósult meg, az is Constantinus egyik legjelentősebb utóda, I. Justinianus császár (527 – 565) uralma alatt. A Hagia Szophia a korabeli világ legnagyobb templomának számított.
Részben Rómát felidézendő, részben pedig a keresztény jelleget erősítendő épült fel az Apostolok Temploma Konstantinápolyban, amely a bizánci császárok temetkezőhelye lett. (Utóbb a város török elfoglalásakor semmisült meg).
A sajátos kettősség még jó néhány évtizedig jellemezte a várost, és a pogány kultuszok csak lassan szűntek meg. Pogány szobrok és közterek ugyan voltak Konstantinápolyban, de hozzájuk egyre kevesebb ünnep és esemény kapcsolódott a mindennapi életben, hiszen egyre nagyobb teret nyert a kereszténység.
A város a Nyugatrómai Birodalom bukásával végérvényesen és visszavonhatatlanul fővárossá, Róma örökösévé vált. Ugyanakkor az építkezések nem mentek egyik napról a másikra.
A város alapítása utáni évtizedekben keletkezett források némelyike még arról számolt be, hogy Konstantinápoly túlzsúfolt és mocskos város volt a beáramló lakossághoz képest elégtelen infrastruktúra miatt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
