Alapításakor kevesen gondolták volna, hogy Konstantinápoly egyszer Róma örökébe lép
2023. július 2. 16:04 Múlt-kor
Egy későbbi városalapító életfordulatai
Constantinus apja, Constantius Chlorus gyermeke volt, ám apjának egy bizonytalan törvényességű kapcsolatától, Helenától. Amikor a nyugati birodalomrész caesarja lett, Constantius Chlorus elbocsátotta maga mellől Helenát, és elvette a Diocletianus által kijelölt személyt feleségül.
Constantinus apja vélhetően nem kedvelte különösebben a fiát, akit túszként küldött el a nicomediai császári udvarba, és nem őt vette maga mellé caesarnak. A Diocletianus mellett eltöltött évek mindenesetre később hasznára váltak, többször harcol a császár oldalán a barbárok ellen, és előrelépett a hadseregben is.
Diocletianus lemondása után Constantinus Galerius augustus udvarába került, ám a későbbi források szerint ő nem igazán kedvelte az új jövevényt. Igaz, Galerius a korábbi keresztényüldözések politikájának a híve volt, és róla főleg keresztény szerzők tollából való írások maradtak fent.
Gianfrancesco Penni (1496k.–1528): A Milvius-hídi csata (részlet)
Constantinus mindenesetre sietve az apjához menekült. Constantinus Chlorus azonban 306-ban elhunyt, utódának pedig a caesarjának kellett volna lennie, ám a britanniai legiók Constantinust kiáltották ki az új augustusszá. Ezalatt Maxentius, Róma lakosságának a támogatásával, magát is uralkodónak kiáltotta ki.
A különböző caesarok és augustusok között polgárháború kezdődött, amelyet Constantinus sikerrel vívott meg. A legjelentősebb ütközetre 312-ben, a Milvius-hídnál, Róma közelében került sor. Az addig sikerrel küzdő Maxentius alulmaradt Constantinusszal szemben, és ő maga a Tiberisbe fulladt.
Constantinus ezzel biztosította magának a birodalom nyugati felét. Megegyezett a keleti birodalomfélben győztes Liciniusszal, ám a béke nem tartott sokáig. Az első összecsapások után 317-ben kiegyeztek, a fiaikat téve caesarokká, majd 324-ben újra összecsaptak.
Licinius veszített, Constantinus pedig végérvényesen az egész birodalom egyedüli ura lett. Ez alkalmat adott neki arra, hogy új székhelyt jelöljön ki Róma és a többi város helyett.