A történelem hét legnagyobb alfahímje
2020. június 2. 12:02 Múlt-kor
A praktikus vietnámi
Minh Mạng vietnámi uralkodót (1820–1841) számos felesége a feljegyzések szerint 142 gyermekkel ajándékozta meg.
A francia gyarmatosító törekvésekkel szemben fellépő, ortodox konfuciánus uralkodó különös módszert választott annak biztosítására, hogy örököseit senki se keverhesse össze.
Középső nevüket ugyanis egy császári utódlásról, egyben a jó uralkodóról szóló vietnámi vers egyes szavairól adta.
A fiúgyermekek nevei ily módon többletjelentéssel bírtak: az Ưng nagyjából annyit tett, „virágoztassa fel államát”, a Long elnevezés azt jelentette, „legyen királyi megjelenése”.
Ám voltak, akiknek a gazdagságra, a tehetségre, a nagy munkabírásra, az eleganciára, a harmonikus családi életre vagy a polgárok csodálatára utalt a középső neve.
A magát költőként is kipróbáló, tanult uralkodó megrögzött antiimperialista volt, és bár nem értett egyet az európai gondolkodásmódok többségével, valósággal rajongott a nyugati technológiáért.
Habár igazságosabb és „szelídebb” volt, mint az apja, a kényszermunkával így is számos alattvaló ismerkedett meg országlása idején.
Vietnám uralma idején megerősödő kulturális és vallási szuverenitása feldühítette a gyarmatosítani igyekvő Franciaországot, így Minh Mạng halála után európai seregek özönlötték el a délkelet-ázsiai országot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
