A poliovírus miatt félelem söpört végig az 1950-es évek Amerikájában
2020. április 5. 08:11 Múlt-kor
Mérgező DDT-vel fertőtlenítettek
A gyermekbénulás tavaszi és nyári megjelenésének köszönhetően elterjedt az a nézet, hogy a kór a legyekről terjed át az emberre. A szúnyogok is gyanúsak voltak, mivel a járvány általában a nyár derekán érte el a csúcspontját, és a tél beköszöntével eltűnt.
A második világháború után a vírus kiirtása céljából általánossá vált az otthonok és a közterek fertőtlenítése az erősen mérgező rovarirtó DDT-szerrel. Mindezek ellenétre a fertőzések száma évről-évre növekedett. Míg 1946-ban 25 ezer fertőzést regisztráltak, csakúgy mint 1916-ban, 1952-ben már 52 ezer főre emelkedett a betegek száma.
A vastüdő alkalmazása és tökéletesítése az 1930-as évek folyamán némi reményt adott. A vastüdőt, amely azon betegeken segített, akiknek izomműködése már túl gyenge volt ahhoz, hogy lélegezzenek, 1928-ban alkalmazták először. Eközben gőzerővel folyt a vakcina kifejlesztése is.
Az Egyesült Államok egészét tekintve a fertőződés veszélye egyébként kicsi maradt, a hosszútávú szövődmények kialakulásának esélye még kisebb volt, nem beszélve az elhalálozások számáról, amely elhanyagolhatónak volt mondható.
Mégis a nyarak folyamán a betegséget taglaló vezércikkek és a lebénult, tehetetlen gyermekbénulásos betegekről készült fényképek hisztériát keltve sokkolták az embereket, elsősorban a gyermekikért aggódó szülőket. Egy 1952-es közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak csak a nukleáris háborútól féltek jobban.
A betegség véletlenszerű felbukkanása, az ellenszer hiánya a kétségbeesés határára sodorta a szülőket. A középosztály tagjai hitetlenkedve álltak a jelenség előtt. A halálos fertőzések a 20. század elején még mindennaposak voltak, de a század közepén már egészen elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fejlett és gazdag társadalom nem tud hatásos választ adni a gyermekbénulásra. Ez a generáció túlélte a gazdasági világválságot, harcolt a második világháborúban, túlélve annak borzalmait. A prosperitás, a jólét és a fogyasztás korszakában egészen döbbenetesnek tűnt a tökéletes családi idillbe belerondító poliovírus.
1955-ben aztán bebizonyították, hogy a legyek és a szúnyogok nem játszanak szerepet a poliovírus terjesztésében, és még ugyanabban az évben Edward Salk kifejlesztette a védőoltást is. A pánik tovatűnt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
