A poliovírus miatt félelem söpört végig az 1950-es évek Amerikájában
2020. április 5. 08:11 Múlt-kor
Az 1950-es években a járványos gyermekbénulást kiváltó poliovírus szülők millióit sokkolta az Egyesült Államokban. A félelemtől vezérelt édesanyák a közösségi kontaktusok csökkentésével próbálták megvédeni csemetéiket. Az elszigetelés azonban nem segített, a második világháború utáni, önbizalommal és tettvággyal teli amerikai társadalom egy olyan ellenféllel nézett szembe, amelyre nem volt felkészülve.
Pánik mindenütt
Az elsősorban a gyermekekre veszélyes kór 1949 tavaszán ütötte fel a fejét a texasi San Angelo kisvárosban, ahol a bizonytalanság és a félelem lett úrrá az embereken. A betegek és halálozások nagy száma miatt azonnali cselekvésre volt szükség. Egy orvosi felszerelésekkel dugig tömött C-47-es katonai teherszállítógép hamarosan megérkezett a helyszínre.
A fertőzések megakadályozása érdekében a városban bezárták a mozikat, az iskolákat, az uszodákat, sőt még a templomokat is, és arra utasították a lelkészeket, hogy a helyi rádióadó segítségével vegyék fel a kapcsolatot híveikkel. Az autósok nem álltak meg tankolni San Angelo benzinkútjainál nehogy hazavigyék a levegőben terjedő vírust. A pánik mindenkit elért, egy helyi neves orvos például a fertőzés elkerülése érdekében nem vizsgálta meg betegeit, inkább a megérzéseire hallgatva állította fel diagnózisait. A San Angelóban tapasztalható pánik a betegséggel együtt továbbgyűrűzött az USA-ban. A legsúlyosabb helyzet a Közép-Nyugat keleti parthoz közeli részén alakult ki.
A kiemelten fertőző poliomielitisz azaz poliovírus influenzaszerű tüneteket produkált és rendszerint torokfájással, lázzal, levertséggel, fej- és hasfájással, valamint bemerevedett nyakizomzattal járt. Egyes esetekben azonban megtámadta az agyat és a gerincvelőt, amely agyhártyagyulladással és 200 esetből egyben bénulással járt. Tíz bénulásos esetből átlagosan ketten vesztették életüket.
Az alapesetben ürülék által terjedő vírus a levegő útján is terjedt emberről emberre. 6-20 nap lappangási idő után egészen két hétig fertőző volt. A betegség először 1894-ben jelentkezett az USA-ban, de nagyobb járványra csak 1916-ban került sor. Ez 27 ezer regisztrált megbetegedéssel és 6000 ember halálával járt. A megbetegedések és a halálesetek harmada New Yorkban történt.
A veszettség és a bárányhimlő után a gyermekbénulás volt a harmadik jelentős fertőző betegség, amelyet abban az időben felfedeztek. A kór forrása azonban ismeretlen maradt. Egyesek az olasz bevándorlókra mutogattak, mások az egyre gyakoribb automobilok kipufogógázait okolták, sőt akadtak olyan elméletek is, hogy a macskák terjesztik a gyermekbénulást. A hosszú lappangási idő miatt még a szakértők sem tudták megállapítani, hogyan terjed a vírus.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
