A pacalleves miatt újra fellángolt a görög-török vita

2026. április 19. 18:09 Múlt-kor

A vita azért erősödött fel, mert Dimitrisz Cárúhasz, egy thesszaloniki étterem tulajdonosa azon dolgozik, hogy a patsa nevű pacalleves a görög kulturális örökség részeként kapjon elismerést. Ehhez részletes anyagot állított össze egy helyi kulturális szervezet és Léna Oflidisz segítségével, aki a leves történetéről írt könyvet. 

A thesszaloniki étteremben a vendégek hajnalban is érkeznek egy tányér pacallevesért. Sokan úgy tartják, hogy a leves jót tesz a gyomornak egy átmulatott éjszaka után. A tulajdonos ennél is tovább megy, amikor kollagénről, ízületi műtétek utáni lábadozásról, fekélyről és alkohol okozta panaszokról beszél. Eezeket a gyógyhatásokat az orvostudomány nem igazolta.

A pacalleves készítése Görögországban

A görög változat marhagyomorból és marhalábrészből készül. A vendég azt is megmondhatja, milyen finomra vágják a húst. Az étel körül erős helyi hagyomány alakult ki, és a készítése szinte szertartásszerűen zajlik. A konyhában órákon át főzik a gyomrot és a lábat, hogy sűrű, erős levet kapjanak.

A görög oldalon a recept eredetét messzire vezetik vissza. Az étterem séfje szerint a bizánciak az ókori görögöktől vették át a fogást, majd az oszmánoknak adták tovább. A tulajdonos még ennél is régebbi kapcsolódást említ, amikor azt állítja, hogy az Odüsszeia egyik lakomaleírása valójában a pacalleves korai változatára utal.

Patsa vagy işkembe

Törökországban a levest işkembe néven ismerik, és sokan alapvető, régóta létező török ételnek tartják. Ali Türkmen, egy isztambuli étterem tulajdonosa szerint a görögök ismét olyan fogást próbálnak kisajátítani, amely mélyen beágyazódott a török kultúrába. Szerinte az étel évszázadok óta része a mindennapoknak, ezért nehéz lenne görög különlegességként elismertetni.

Az isztambuli változat egyszerűbb felépítésű. A török pacalleves csak pacalból készül, míg a görög pacalleves lábrészt is tartalmaz. A török konyhában is hajnalig vagy késő éjszaka fogyasztják, gyakran kiadós, fokhagymás lével. A készítés itt is hosszú folyamat. A pacalt hajnalban teszik fel főni, és csak nyolc-kilenc óra múlva kerül a vendég elé.

Történeti érvek és nemzeti érzékenység

A török oldalon a történeti érvelés egyik fontos eleme Evlia Cselebi 17. századi útleírása. A török sajtóforrások erre hivatkozva azt állítják, hogy Isztambulban már négyszáz éve árultak pacal- és csülökleveshez hasonló fogásokat. Ez arra utal, hogy az ételnek valóban mély oszmán kori gyökerei vannak. Ugyanakkor ez önmagában nem zárja ki, hogy a levesnek görög hagyománya is létezik.

A megszólalók mindkét oldalon saját családi és nemzeti emlékezetük alapján érvelnek. A török vendégek szerint az işkembe a szülőktől és nagyszülőktől örökölt étel. A görög vendégek pedig azt mondják, hogy ők görög patsán nőttek fel, és ez a fogás generációk óta jelen van az otthonokban.