Múlt-kor.hu

„A nemzet borotvája” – 8 kevéssé ismert tény a guillotine történetéből

„A nemzet borotvája” – 8 kevéssé ismert tény a guillotine történetéből

2017. augusztus 28. 14:41

A francia forradalom jelképévé váló nyaktiló tízezrek fejét – és ezzel életét – követelte közel kétszáz éves „pályafutása” során. Köztörvényes bűnözők, forradalmárok, arisztokraták, ellenállók sőt még egy uralkodói pár is végezte alatta. Bár idén lesz 40 éve, hogy utoljára lesújtott, a hírhedt kivégzőeszköz története még ma is számos meglepetést is tartogat.

A halifaxi bitótól a skót szűzig

Bár a „guillotine” név és a kivégzőeszköz jól ismert konstrukciója valóban csak az 1790-es években terjedt el Franciaországban, hasonló elv alapján működő szerkezeteket már évszázadok óta használtak az elítéltek lefejezéséhez. Német és flandriai területeken az úgynevezett „deszka” nevű alkalmatosságot már a középkorban is ismerték, míg az angliai Halifax városában a 16. században állították fel az általában csak „Halifax Gibbet” (halifaxi bitó) néven ismert kivégzőhelyet, amelynél egy zuhanó fejszével vágták le a halálra ítéltek fejét.

A francia guillotine-t a kutatók szerint két korábbi szerkezet inspirálta közvetlenül: a reneszánsz Itáliában nemes emberek kivégzéséhez használt „mannaia”, illetve a 16-18. századi Skóciában nagyjából 120 emberéletet követelő „skót szűz”. Bizonyos az is, hogy különféle kezdetleges „guillotine” modelleket már a forradalmat megelőzően is használtak Franciaországban, így például Richelieu bíboros egy nyaktilóval fejeztette le Montmorency hercegét 1632-ben.

Magazin

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

„A nemzet borotvája” – 8 kevéssé ismert tény a guillotine történetéből

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. tél: Legendás anyósok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra