„A nemzet borotvája” – 8 kevéssé ismert tény a guillotine történetéből

2017. augusztus 28. 14:41

Tudatánál marad-e a levágott fej?

A nyilvános lefejezésekre összegyűlt tömeg számára az egyik legnagyobb kérdés az volt, hogy vajon a levágott fejek tudatuknál maradnak-e még egy rövid ideig azt követően, hogy a penge lesújtott. Ennek eldöntésére „kísérletek” sorozatát végezték el. 1793-ban például egy hóhérsegéd felpofozta az elítélt éppen levágott fejét, mire a közönségből többen határozottan állították, hogy a fej dühösen grimaszolt egyet. Orvosok később arra kérték az elítéltéket, hogy próbáljanak pislogni vagy nyitva tartani a szemüket miután lefejezték őket, más esetben a nevüket kiáltozták vagy gyertyalánghoz tartották a fejet, hogy valamiféle reakciót csikarjanak ki belőlük.

1880-ban egy Dassy de Lignieres nevű orvos vért pumpált egy gyerekgyilkosságért kivégzett férfi levágott fejébe, hogy kiderítse, vissza lehet-e hozni őt az élők sorába és meg tud-e szólalni. A kivégzetteken való kísérletezést végül a 20. században betiltották, de azóta patkányokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a lefejezést követően akár még 4 másodpercig is kimutatható valamilyen mértékű agyi tevékenység az állatoknál.

1. A halifaxi bitótól a skót szűzig
2. Enyhített szenvedés
3. Kenyér nem, cirkusz igen
4. Guillotine a legkisebbeknek
5. Celebhóhérok
6. Tudatánál marad-e a levágott fej?
7. Hitlernek is megtetszett
8. 40 éve sújtott le utoljára a „Nemzet borotvája”