5 látszólag jelentéktelen pillanat, amely történelmet írt
2019. május 2. 14:59 Múlt-kor
A történelmet gyakran alakítják apróságok, amelyekről az ember akkor, abban a pillanatban nem is gondolná, hogy a jövő generációjának életét vagy ismereteit módosíthatja. Lehet ez egy levél, amely életben tartotta az egyik leghíresebb írónőt, Jane Austent, lehet akár egy bátor cselekedet, ahogy Miep Gies rejtegette Anne Frankot családjával. Mind az öt eset adott valamilyen értéket az utókornak, akár dokumentumot, mint forrást, akár egy olimpiai világcsúcsot, vagy akár egy szigorú börtönreformot.
Egy levél 1783-ból, amelyen Jane Austen élete múlott
Jane Austent a XVIII-XIX. században élt híres írónőt és regényeit, mint a Büszkeség és balítélet, talán senkinek sem kell bemutatni, ám azt kevesen tudják, hogy az utókor egy levélnek és az anyai szeretetnek köszönheti, hogy a művek egyáltalán létrejöhettek, ugyanis Jane Austen 7 évesen súlyosan megbetegedett.
A családja a 7 éves Jane-t nővérével Cassandrával együtt unokatestvérükhöz, Jane Cooperhez küldte Oxfordba, ahol akkoriban Ann Cawley vigyázott rájuk. A nevelőnő a lányokkal együtt Southamptonba költözött, ahol a testvérpár súlyosan megbetegedett, mint kiderült mandulagyulladástól szenvedtek. Akkoriban az orvostudomány bizonytalansága okán először a halálos diftéria és tífusz jeleit vélték felfedezni, és a kezelés is igen kezdetleges volt a korszakban. Jane állapota egyre romlott, olyannyira, hogy már bizonyos volt, szervezete nem tud megküzdeni a fertőzéssel, ennek ellenére megmagyarázhatatlan okokból Cawley nem vette a fáradtságot, hogy a távol lévő szülőket minél hamarabb értesítse.
Az unokatestvér Jane Cooper ahogy tudomást szerzett rokonai állapotáról, azonnal levelet írt nagynénjének és együtt érkeztek meg Jane-hez és Cassandrához egy olyan gyógynövénnyel, mely állítólag hatásosan kúrálja ki a betegséget. A lányok hazatértek édesanyjukhoz, aki minden tőle telhetőt megtett gyermekei egészségéért, így hála a gondos rokonnak és az anyai szeretetnek nem vesztett az utókor egy ilyen jelentős irodalmárt, mint Jane Austen. Az értelem és érzelem című regényében az egyik főszereplő, Marianne Dashwood súlyos betegségének jelenségét talán saját élményei inspirálhatták.