Az első világháború máig élő örökségei
2014. január 21. 13:19
Mentális betegségek
A háborúknak mindig is voltak pszichikai sérültjei, azonban tudományos módszerekkel először az első világháború mentális betegeit analizálták. A „shell shock”, más néven tüzérségi (lövedék) sokk megnevezést az első világháborúban használták először a harc során keletkezett stressz okozta tünetekre, úgymint fáradtság, lassú reakcióidő, határozatlanság. Sok orvos még a háború éveiben is úgy vélte, hogy a beálló sokkhatás valamely fizikai sérülés következménye lehetett.
A sokkhatás mellett sokszor előfordult, hogy a meggyötört katonák esetében ún. poszttraumatikus stressz szindróma (posttraumatic stress disorder, PTSD) lépett fel. A hivatalosan csak 1980-ban elismert betegséggel a korábbi emlékek – egy jó barát elvesztése, roncsolódott testek látványa, haláltól való félelem – nem kívánt, hirtelen megjelenése járt.
A túlélőknél hasonló tünetek jelentkeztek: beszédzavar, rángatózás, szorongás, emésztési zavarok, idegi elváltozások. A korabeli orvostudomány sokáig értetlenül állt azon jelenség előtt, hogy a katonákon sokáig nem jelentkeztek a tünetek; már – ha ideiglenesen is – visszatértek a civil, polgári életbe, amikor a háború emlékképei előbukkantak, s a szindróma fellépett. Sok baka nem is volt képes olyan szinten felgyógyulni belőle, hogy visszatérhessen a lövészárkokba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
