A légiháború mérföldkövei
2013. február 25. 18:33
A lengyelországi hadjárat
A második világháború európai kezdetét jelentő 1939-es lengyelországi háború (Fehér hadművelet, Fall Weiss) tekinthető az első olyan háborús konfliktusnak, amikor egy légierő taktikai és stratégiai légi fölényt tudott biztosítani a szárazföldi hadseregnek. A Lengyel Légierőnek csupán néhány száz korszerű repülőgépe volt, így a lengyelek súlyos hátrányban voltak a német Luftwafféval szemben, jóllehet a közhiedelemmel ellentétben a légierőt nem semmisítették meg még a földön.
A szeptemberi hadjáratban a lengyel tervezésű gépeknek csak nagyjából a 70%-át mozgósították. A bombázók korszerűbbnek számítottak a vadászgépeknél, amelyek egy generációval régebbiek voltak, mint a németek; ezzel szemben valószínűleg a német Luftwaffe volt akkor a legtapasztaltabb és legjobban felszerelt légierő a világon.
Az első harci eseményre 1939. szeptember 1-jén, hajnali 4 óra 40 perckor került sor, amikor a német légierő bombázni kezdte a lengyelországi Wieluń városát, s már a támadás elején megszerezte a szárazföldi csapatok megindításához szükséges légi fölényt. A lengyelek a Bzura elleni támadás során tapasztalhatták meg igazán a németek erejét: a német bombázók megsemmisítették a Bzurán lévő hidakat, majd bevetették a Stuka zuhanóbombázókat is, aminek következtében a lengyel erők hamarosan megkezdték a visszavonulást.