A légiháború mérföldkövei
2013. február 25. 18:33
Sokk és félelem
Hét évet kellett arra várni, hogy az Amerikai Nemzetbiztonsági Egyetem két kutatója, Harlan Ullman és James Wade által 1996-ban megalkotott és a köztudatba dobott sokk és félelem (shock and awe) fogalmát a gyakorlatba is átültesse az amerikai katonai és politikai vezetés.
A katonai doktrína lényege, hogy „egy adott társadalomnak a sokkot és félelmet okozó fél által kívánt értelemben való befolyásolásához inkább tömeges emberi és anyagi veszteségeket kell okozni, mint közvetlenül tisztán katonai célpontokat támadni. E képesség alkalmazása a társadalom és értékei ellen (...) tömegpusztító hatású, közvetlenül sújtja az ellenfél ellenállásra való közakaratát, és ideális esetben vagy elméletileg azonnal vagy gyorsan inaktiválja ezt az akaratot néhány órára vagy napra.”
Az amerikai hadsereg ezt a taktikát a 2003-as iraki háborúban alkalmazta először. A Szaddam Husszein likvidálására indított márciusi támadásban összesen hatezer civil vesztette életét. A légitámadás eredménye erősen kétséges, s egyelőre az is vita tárgya, hogy egy masszív légitámadás-sorozat képes-e a kívánt célnak megfelelően megbénítani egy adott ország lakosságát.