Adalékok a kommunizmus kutatás történeti problémájához
2012. december 29. 11:05 Ötvös István
Emlékezetpolitika
A problémát tovább bonyolítja, hogy a történelemről szóló beszédmód átalakult. A történelemtudományt persze bizonyos átpolitizáltság a kezdetektől jellemezte, de egészen addig, amíg a társadalmakat nem terhelték túl ideológiai törések, nagyjából egy irányba ható gondolkodások jellemezték.
Ugyanakkor a második világháború óta eltelt időben a kollektív emlékezet felett egyre ádázabb küzdelem bontakozott ki, és egyre tudatosabban alkalmazták a történelmet politikai diskurzusok elfedésére, vagy helyettesítésére. Kollégámtól – Pócza Kálmántól – átvéve a fogalmat létrejött az emlékezetpolitika. És ez, létrejöttének pillanatában már kikerült a szűken vett történettudomány területéről és átkerült a nyilvánosság körébe, hiszen az ilyen típusú viták immár a nyilvánosság előtt és nem szakmai közönség körében zajlanak.
Pócza Kálmán azonban arra is rámutat, hogy „A nyilvánosság működésmódja nem teszi lehetővé komplikált strukturális magyarázatok népszerűvé válását, mert azok nehézkességük és differenciáltságuk miatt csak nehezen hatolnak át a nyilvánosság szűrőjén.” És ezzel elérkeztünk a probléma – egyik – gyökeréhez.
A kommunizmus kutatása során – mint azt példánkkal is érzékeltetni szándékoztunk – történeti vizsgálatok során a problémák oroszlánrésze megválaszolható, és a létező rések kitölthetők. Ugyanakkor viszont részben a morális kérdésfelvetés, részben politikai kérdés-felvetések bonyolítják a témát. Morális kérdésfelvetéseknek természetesen helye van a történeti diskurzusban, de ezek megválaszolása nem iratanyag problémája. Sokkal inkább a kérdés-, illetve a válasz megfogalmazójának pozíciójától függ.
A politika által dominált politikai diskurzus ugyanakkor szintén kívül esik a történettudomány keretein. Ezek a diskurzusok számos esetben öltenek történeti köntöst, de valójában – hasonlóan a morális diskurzushoz – a szereplők politikai pozíciójáról árulkodnak, semmint történeti szakmai pozíciójukról. Mindezeket összefoglalva: amennyiben a szigorú szakmai kérdésfelvetések mentén haladunk, akkor a problémák jórésze megválaszolható, és ha akadnak is szakmai viták, ezek megmaradhatnak valódi tudományos vitáknak, és a levéltári anyagok hiányosságai voltaképpen befolyásolják, de nem teszik lehetetlenné a múlt megismerését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
