Kádár nem volt a nők bálványa
2012. május 26. 12:15 Tóth Eszter Zsófia
A fiatal férfi
A fiatal Kádár Jánost nők társaságában láthatjuk egy fényképen, amikor Kaszab-Esernyőgyár munkatársnőivel kirándul ment. A hat, sorban álló lány mögött a későbbi politikus az utolsó, kezét könnyedén az előtte álló legutolsó leány vállára helyezi. Későbbi titkárnőjének azonban mégsem őt választotta, hanem a sorban harmadik leányzót.
Házassága előtti magánéletéről Pető Andrea Nőhistóriák című kötetében olvashatunk egy történetet. Eszerint a D.P.-ként jelzett Döme Piroskát visszaemlékezésének megírására a politikus halálhíre késztette. 1940-es évek eleji szerelmi románcukat a puritanizmus jegyében írta meg, kedvesét olyan férfiként jelenítette meg, aki még egy krumplinyomót sem fogadott el tőle, s Kádár nem költözött a válófélben lévő nőhöz, annak ellenére sem, hogy egy ágyban volt kénytelen aludni öccsével. (Csermanek Jenő egyébként nem sokkal a második világháború után tragikus körülmények között hunyt el: leszakadt az az erkély, amelyen állt.)
Azonban a nő önálló háztartásában segített (villanyt is szerelt), tehát igazi férfiként állt helyt a mindennapokban. A párt, az illegalitás, az azzal járó életveszély összekötötte, társadalmi helyzetük azonban szétválasztotta őket: a kispolgári család nem fogadta be a munkásfiút, csúfolódtak piros nadrágján. A visszaemlékező, az egykoron szerelmes nő azt is hangsúlyozta azonban, hogy a férfit sokkal inkább a mozgalom érdekelte, és legendás volt az önfegyelme. Érzelmei egyetlen alkalommal uralkodtak el rajta, édesanyja temetésén, amikor úgy zokogott, mint egy gyermek. Döme Piroska a második világháború után – visszatérvén a koncentrációs táborból – még találkozott a szeretett férfival, azonban kapcsolatukat nem újították fel s csak távolról figyelhette évtizedeken át az ország első emberét, akinek felesége szintén elvált asszony volt.