Győr városi sörszámadások
2010. augusztus 25. 09:25 Bana József
Felmérések és italozók
1864-ben a városban összeírták a különböző kocsmákban, italkimérésekben talált szeszes italokat, amelyben a bor, a sör és a pálinka mellett az ecetet is feljegyezték. Az összeírást városrészenként végezték el. A győri Belváros Ferenczváros és Ferdinándvárosban 188 italmérőt írtak össze, borból 29.119 akó, 22 pint, sörből 96 akó szerepel a jegyzékben. Újvárosban 64 italmérést ellenőriztek, az itt talált bor mennyiséget 6661 akó és 14 pint volt, míg sörből 33 akót írtak össze. Nádorvárosban 46 italmérést és 11 magánost írtak össze. Az itt talált bormennyiség 7935 akó és 27 pint volt, míg sörből 654 akót írtak össze. Szabadhegyen hat szeszesitalt tartó személy neve szerepel az összeírásban, összesen 143 akó és 11 pint bort írtak össze, míg sört nem találtak; itt megjegyezni kívánjuk, hogy Szabadhegy a közeli szőlőhegyek miatt eleve a bortermelés vidékének számított.
Feltűnő a sörfogyasztás, amely Nádorvárosban volt a legerősebb. Az összesített kimutatásból kiderül, hogy a városban 43 934 akó és 38 pint bort, 783 akó sört írtak össze. A kimutatás még tartalmazza a 499 akó és 20 pint ecetet és a közkedvelt pálinkát 4 részre bontva, 20 fokig, 21-25 fokig, 26-30 fokig és 31-36 fokig. A 20 fokosból 1248 akó, 22 pint, 21-25 között nem találtak készletet, a 2630 fokig 710 akó, 4 pint, míg 31-36-ig 368 akó, 27 pint került összeírásra. A 20 fokosból a legtöbbet, 775 akó, 11 pintet a Belvárosban írtak össze, míg a keményebb, 26-30 fokos esetében Újváros vezette a listát a maga 636 akó és 14 pintjével. Természetesen a legerősebb, 31-36 fokos is az újvárosi kocsmákat erősítette: 324 akó és 13 pint. Ebben a városrészben volt a legnagyobb átmenő forgalom és itt dolgoztak a hajósok, burcsellások, akik időnként valószínűleg megszomjaztak.
Egy évvel később egy jegyzék készült az Akó szerinti felvett pálinka regália díjkivetés 1865/6 évre címmel. A kimutatást a Győr Szab. Kir. Városi vendéglősök, italmérők és kávésok társulata készítette. A kimutatásban 195 pálinkamérő szerepel. Valójában a neveknél mindenütt feltüntetik azt, hogy bormérő, szatócs, kávés, cukrász, sermérő, vegyeskereskedő. A jegyzék külön érdekessége, hogy kétfajta kimutatásban szerepelnek az italok. Az egyik sorban „önkényti bevallás" míg a másikban a „gyűlés által reá rótt". Az összesített kimutatásban az önkéntes részben csak 1499 akó, 16 pint szerepel, míg a gyűlés által kirótt rovatban egy kicsivel több, 2600 akó és 16 pint. A Noisser Richard Ernő bizottmányi elnök vezetésével a győri pálinkamérők közönségében tartott általános közgyűlés alkalmával elfogadták a kivetés alapjául szolgáló mennyiséget, amely véletlenül megegyezett a gyűlés által rárótt mennyiséggel.
Egy évvel később kimutatást készítettek azokról az italmérőkről, akik jogaikat az arra nem jogosított egyéneknek bizonyos fizetésekért bérbe adták. A jegyzékben 18 személy neve szerepel, egyben tartozik hozzá egy jegyzőkönyv, amelyben a jegyzékben szereplő személyeket kérdezték meg a történtekről. Ebből kiderül, hogy mindenkit kifaggattak: „Ki ajánlotta Önnek, hogy az italmérést nem jogosítottaknak át lehet adni, — és ezt a kebelbéli italmérő testület tudtával tette-e?"
Íme az egyik válasz: „Engem erre senki reá nem beszélt — hanem én szemeim gyógyíttatása végett Bécsbe kellett mennem, úgy adtam át a nevezett Müller Dávidnak a bor és sör mérésemet — mint az egyletnél bejelöltettem Müller Dáviddal együtt, és ott még ellenvetést sem tettek, megjegyezték azonban, terhe engem illet, bárkinek adom át." A betegség mellett szerepelt még a tulajdonos elszegényedése, mint indok, vagy a tevékenység megszűnése.
A gabonakereskedelem lehanyatlásával a '60-as, '70-es években az italmérők száma folyamatos csökkenést mutat és a komoly díjak miatt megszaporodnak a zugkimérések, gyakorivá vált az ipar jogosítvány nélküli gyakorlása. 1870-ben egy összeírás alkalmával már 60 olyan egyént írnak össze, akik a szabad királyi Győr városa területén az italmérést személyekre szóló jogosítvány nélkül gyakorolják. Itt feltüntetik az engedély eredeti tulajdonosának nevét és a helyettes vagy társitalmérőnek a helye is szerepel a jegyzékben.
Szauter Ferencz rendőrfőhadnagy a közgyűlésnek írt levelében megemlíti, hogy a „hivatkozott jegyzékben felsorolt egyének részben mint üzlettársak, részben mint üzletvezetők, s részben mint az italmérő testület által tulajdonosoktól adósságban átvett jogosítványok bérlői szerepelnek, s ennél fogva üzleteik gyakorlása a jogosultság vagy jóhiszeműség némi színezetével látszik bírni; ne hogy tehát üzleteik rögtöni betiltása által az elszegényedésnek kitéve legyenek, s ezáltal az adó alap is tetemesen csonkíttassék, de másrészt hogy a város jövedelme szaporíttassanak, s a vissza élések végre megszüntessenek, oda járul véleményünk, hogy ezen egyéneknek egy bizonyos határidő volna kitűzendő, a melynek elteltével, ha időközben személyekre szóló italmérési engedélyeket maguknak kieszközleni elmulasztották, üzleteik bezáratni, s készleteik elkoboztatni határoztatnának."
Egy későbbi levelében már megjegyzi, hogy „megnevezett jogosulatlan italmérők zár alá vételére utasítva lévén, van szerencsém e zárlatok eszközléséről felvett 60 db jegyzőkönyvet az illető kerületi hadnagyok jelentéseikkel együtt további intézkedés végett tiszteletteljesen beterjeszteni."
Végezetül közöljük Wismiovszki Ágoston levelét, amely a mai Radó szigeten álló Sétatéri söröde bérletéről tudósít:
Tekintetes Közgyűlés!
Tisztelettel alulirott a Sétateri söröde berlőjének Weisz Lászlónak csődbe jutása után a nevezett söröde heliségben találtatott butorokat és szereket majd 2000 forintért megvevén, és győr Városa Tekintetes Tanácsátol a szokásos díjak lefizetése melett bor és sőr mérési engedélt kinyervén ezen üzletet a korábbi bérlő által birt feltételek s bérfizetés mellett 1878 April 24 tő fogva foltattam.
Miután azonban az évi bér ol magas: 650 Ft hogy az allig kétholnaig tartó nyári forgalomnak sehogy sem felel meg, egész odaadás, szorgalom, és önmegtartósztatás mellett is, arról kell meggyőződnöm, hogy a látogató vendégeknek kimaradozása által a kik több kényelmet nyujtó és jobban a Városban fekvő vendéglőkben szétoszoltak ily tetemes bérőszeg fizetése mellett tönkre jutnom kell, s azon szomoru kilátásom van, hogy ugy járok, mint ezen heliségben már két engem megelőző bérlők jártak.
Miután részemről elkövettem minden lehetőt, hogy a kérdéses heliséget tetemes költség beruházásával is emeljem, de még sem sikerült csak anyira is jutnom, hogy fáradtságom minden jutalma nélkül a napi kiadásokat fedezhetném ezen indokokból kényszeritve érzem magamat a Tekintetes Közgyűlésnek mély tisztelettel bejelenteni, miszerint a sétatéri Söröde bérletét az eddigi feltételek mellet csak is 1878 December31 ik foltatom.
Kérve a Tekintetes Közgyűlést, miszerint ezen naptól árverés utján bérbe adatást elrendelni meltóztassék.
Bátorkodom fentebbi kérésem elintézése előtt azonban a Tekintetes Közgyűlésnek azon ajánlatot tenni, hogy tekintve a hely emelésére tett beruházásaimat, s hogy én a bérrészleteket pontossan lefizettem, s csak ugy remélyek rokoni, és egyebb összeköttetéseim alapján a kérdéses heliség fentartására pénz segélt nyerhetni, ha a heliséget alacsonyabb bér mellett kifogadhatom ugyanzért alázattal az iránt esedezem a Tekintetes Közgyűléshez, miszerint a Sétatéri Sörödét évi 400 f bérért 3 évig nékem bérbe kiadni kegyeskedjék, s ha ezen kérésem teljesithető nem volna, ezen esetben kérem a heliség bérletének uj árverés alá kitételét.
Teljes tisztelettel maradnom A Tekintetes Közgyűlésnek alázatos szolgálja
Wismiovszki Ágoston
Támogasd a 
szerkesztőségét!
