10 érdekesség a történelem legnagyobb hiperinflációiról

2015. július 23. 08:33

1. A történelem legnagyobb hiperinflációi során az esetek többségében a bankjegyek tömege jelentette értékük alapját. A talicskával hordott bankjegyhalmot az eladók mérlegen mérték le, így a vevők annak alapján vásárolhattak, hogy hány kiló pénzt adtak át a bolti alkalmazottaknak.

2. Az 1923-as németországi hiperinfláció során az anekdota szerint megtörtént, hogy egy fiút a szülei két kenyérre való pénzzel küldtek el vásárolni, de útközben leállt focizni, és mire a bolthoz ért, már csak egy kenyeret tudott venni a pénzéből. A feljegyzések szerint, ha 1923-ban Németországban valaki őrizetlenül hagyta pénzzel teli táskáját, csak a táskát lopták el, a tartalmát nem.

3. Görögországot 1944-ben a történelem ötödik legsúlyosabb hiperinflációja sújtotta. 1944 októberében az árak 13 800 százalékkal nőttek a korábbiakhoz képest. Míg 1938-ban a görögök átlagban 40 nap alatt váltak meg egy bankjegytől, 1944 novemberében ugyanehhez már csak mindössze 4 órára volt szükségük.

4. Magyarországon 1946-ban a világ valaha volt legnagyobb hiperinflációja során a havi infláció megközelítette a 42 ezerbillió százalékot. Az árak 15 óránként megduplázódtak. 1946 júniusában nem kevesebb, mint 5,85 milliárd pengő volt egy kiló kenyér ára.

5. 1946 júniusában Magyarországon vezették be a világtörténelem legnagyobb címletű, százmillió billpengős bankjegyét. Bár az egymilliárd billpengős bankó kiadását is tervezték, ennek bevezetésére végül nem került sor.

6. A hiperinflációval a vidéki lakosság járt a legjobban. A városba különböző élelmiszerekkel érkező parasztok, a batyuzók általában aranyórával, szőnyeggel, értékes étkészlettel, vagy minőségi ruhadarabokkal tértek haza.

7. Magyarország a forint 1946. augusztus 1-jén történő bevezetésével ért véget a történelem legnagyobb mértékű hiperinflációja. A korábbi bankjegyeket beváltották: 400 000 kvadrillió pengőért adtak egy forintot.

8. Európában még a 20. század végén is akadt példa extrém mértékű inflációra. A délszláv háború alatt a jugoszláv dinár annyira elértéktelenedett, hogy a munkáltatók sok esetben nem pénzben, hanem mindennapi közszükségleti cikkekben fizették ki alkalmazottjaikat. Újra elterjedt a cserekereskedelem. A boltok - hogy ne kelljen folyamatosan újraírniuk az árakat - pontokban határozták meg az árak értékét.

9. 1993-1994 fordulójának tele különösen nehéz volt a jugoszláv nyugdíjasok számára. Még ha azonnal el is költötték a nyugdíjukat - az infláció havi átlag 313 millió százalékkal történő emelkedése miatt - mindössze három liter tejet vehettek az összegből.

10. Zimbabwében 2008-ban az 1946-os magyar hiperinflációhoz hasonló mértékben csökkent a pénz értéke. Az iskolák és a kórházak szinte teljesen működésképtelenné váltak, mivel csak kevés tanárnak és nővérnek volt pénze buszjegyre. A főváros, Harare lakosságának jelentős része nem jutott vízhez, mivel a városvezetésnek arra sem volt pénze, hogy a megfelelő víztisztító vegyszereket megvásárolja.