Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A túlbuzgó legátus és az esküszegő király halála – a tragikus várnai vereség

2014. november 10. 12:01 Németh Máté

<

Esküszegő király - az előre, esküvel érvénytelenített béke

A győzelmeket követő lelkesedés egy újabb, döntő hadjárat előkészítését és megindítását követelte, amit mindenekelőtt Cesarini legátus erőltetett. Az uralkodó nem is takarékoskodott az ígéretekkel, tavasszal esküt tett rá, hogy már a nyár folyamán hadat visel a törökök ellen. Azonban két országában korántsem volt egyetértés abban, hogy ez indokolt-e: lengyel részről kifejezetten nehezményezték, hogy az országot közvetlenül nem érintő hadjárat terheit nekik is viselni kell.

I. Ulászló és Hunyadi János

A külső folyamatok azonban kedvezőnek tűntek, elkezdett ugyanis szerveződni egy közös pápai-burgundi-velencei hajóhad a török tengerszorosok lezárása érdekében azzal a céllal, hogy a kis-ázsiai oszmán erőket alkalomadtán leválasszák a Balkánról. Emellett bizakodásra adott okot a balkáni politikai helyzet, Kasztrióta György albán fejedelem (ismertebb nevén Szkander bég), Brankovics György szerb despota és a bizánci császár, VIII. János támogató fellépése komoly eredmények esélyét hordozta magában. A történet „apró” szépséghibája volt, hogy az 1443-1444-es hadjáratból a szultán levonta a következtetéseket, és az újabb keresztes hadjárat reményteli kilátásai őt is lépésekre késztették.

II. Murád szultán tárgyalásokat kezdeményezett apósával, Brankovics Györggyel, és megállapodott vele, hogy visszaszolgáltatja számára Szerbiát, illetve visszakapja két, fogságában élő és időközben megvakított fiát. Brankovics Hunyadit is igyekezett érdekeltté tenni a dologban, és megnyerni őt közvetítőnek az uralkodó felé, így felkínálta neki tekintélyes Magyarországi birtokait. Ennek fényében a törökverő is hajlott az alkura. A szultán vállalta, hogy 100 ezer arany hadisarcot fizet a magyar királynak, valamint hadjárat esetén mintegy 25 ezres sereggel segíti őt.

A béketervezet júniusban, Drinápolyban született meg, a dokumentum pedig csak arra várt, hogy a szultán után Ulászló is ratifikálja azt. A béke tíz évre szólt volna, de a király - Cesarini hathatós nyomása folytán - úgy döntött, hogy még az egyébként rendkívül kedvező békeajánlat aláírása előtt tesz egy másik esküt Szegeden. Ebben egyrészt kijelentette, hogy a hadjárat előkészületei folytatódnak, másrészt pedig a törökökkel kötendő eskü érvénytelen lesz.

A szultáni békeajánlatot augusztus közepén Nagyváradon a király nevében Hunyadi érvényesítette, akit ezt követően Cesarini felmentett a „pogánynak tett esküje” alól. A király sikeres hadjárat esetén Bulgária királyságát ígérte a hadvezérének, aki - tekintve, hogy mind II. Murád, mind Brankovics elkezdte teljesíteni a megállapodás pontjait - közben megkapta a szerb magyar birtokait is. Az aláírt béke után bő egy hónappal megindult a Balkánra tervezett offenzíva, a korábbiaknál lényegesen rosszabb kilátásokkal.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A túlbuzgó legátus és az esküszegő király halála – a tragikus várnai vereség

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra