A túlbuzgó legátus és az esküszegő király halála – a tragikus várnai vereség
2014. november 10. 12:01 Németh Máté
Következmények: a király nélkül maradt ország
II. Murád a menekülő magyarokat nem üldöztette, de a csata másnapján betört a harctéren maradt szekérvárba és az ott lévőket lemészároltatta. A magyar és a török haderő egyaránt súlyos veszteségeket szenvedett el, a keresztény katonák ötöde halt meg az ütközetben, török oldalon ez ennek a többszöröse volt. A harctéren maradt Tallóci Frankó, Rozgonyi Simon kancellár, de menekülés közben életét vesztette Cesarini is, Hunyadit pedig a havasalföldi vajda ejtette foglyul, igaz, a magyar nádor felszólítására hamar elengedte.
A vesztes csata felelőssége - eltérő mértékben bár, de - szinte minden döntéshozót, illetve résztvevőt érintett. Megígért, de nem teljesített kötelezettségek, megszegett eskük, rossz tanácsok és személyes érdekek egyaránt övezték az előkészületeket és az eseményeket, de Hunyadi János bátorsága és a hadvezetésben való alkalmassága újfent bebizonyosodott. A harctéren zajló események és azok kimenetele nem rajta múltak. A legsúlyosabb probléma a király halála volt, hiszen az ország uralkodó nélkül maradt, így zűrzavaros állapotok kezdtek kibontakozni a Magyar Királyságban. A kritikus helyzetben elsősorban Hunyadi Jánosra várt a feladat, hogy rendet tegyen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
