„Több mint harminc éven át nem viseltem karórát. Sohasem akartam tudni, mennyi az idő. Akkor ért véget a napom, amikor elvégeztem a munkámat. Többször megesett, hogy huszonnégy órán át nem aludtam, hiszen dolgoznom kellett” – emlékezett vissza sikereinek egyik zálogára, a munkamániájára a kis zempléni faluban született Fried Vilmos, akit mindenki csak William Fox néven ismer. A hangosfilm úttörője, a 20th Century Fox legendásan babonás megalapítója az elsők között ismerte fel, hogy a filmipar nemcsak a kultúra építésére szolgál, hanem gazdasági erővel is bír. A film ugyanis, mint az első tömegművészeti ág, formálja és befolyásolja a közízlést, erősíti a nemzeti identitást, és ezáltal Amerika érdekérvényesítésében is meghatározó szerepe lehet. Bár az 1920-as évek végén Hollywood koronázatlan királya volt, ballépéseinek következtében magányosan és elfeledve halt meg. Öröksége azonban kitörölhetetlen.

Az amerikai hangosfilm atyja 1879-ben a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található kis faluban, Tolcsván született Fried (egyes források szerint Friedman) Vilmos néven egy népes zsidó család első gyermekeként. Önéletrajzi kötete szerint édesapja kiskereskedő volt, mellékállásban pedig még fogat is húzott. „Fájdalommentes” módszert dolgozott ki, amelynek megfelelően a gyanútlan, a szájára koncentráló páciens hátához forró vasat nyomtak, így a foghúzás gyötrelmét szinte már észre sem vette.
Fox mindössze kilenc hónapot töltött Tolcsván. Az történt ugyanis, hogy az Újvilágban szerencsét próbáló nagybátyjától egy idő után nem érkezett több levél, így Vilmos apja elindult megkeresni az elveszett fivért. Nem talált rá, és sohasem derült ki, mi történt vele. A családfő azonban úgy döntött, nem tér vissza Magyarországra. Táviratozott a feleségének, hogy adja el szatócsüzletüket, és gyermekükkel hajózzon át ő is Amerikába.

Kulturális kavalkád

A kis William New York egyik legszegényebb, bevándorlók lakta részén, a Lower East Side-on nőtt fel, amelyet a századfordulóra az iparosodás szegregált, munkásosztálybeli gettóvá alakított. A városnegyed légkörét erősen meghatározták a különböző etnikai kultúrák, valamint a közös nyomor. A domináns népességet többnyire ír, német, olasz, orosz, lengyel, valamint a Monarchiából érkező zsidók alkották. Ebben a közegben a gyermek William – aki később nevét az édesanya leánykori neve után Fuchsról, amely németül rókát jelent, Foxra angolosította – kortársaihoz hasonlóan a család létfenntartása érdekében már nyolcévesen dolgozni kényszerült. Újságot, majd édességet árult, később mosodai inasként, cipőpucolóként, esernyőárusként tevékenykedett. Iskolába csupán 11 éves koráig járt. A nehéz körülményekből való kitörés vágya igen erősen motiválta, s mert ehhez még kiváló üzleti érzék is társult, sorsa folyamatosan jobbra fordult.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. ősz számában olvasható.