Múlt-kor.hu

„Wesselényi mint egy Isten jár a’ nyomorok bokrai közt!” Izgalmas naplótudósítás a pesti árvízről

„Wesselényi mint egy Isten jár a’ nyomorok bokrai közt!” Izgalmas naplótudósítás a pesti árvízről

2022. szeptember 22. 13:24 Múlt-kor, Honismeret

Az „ifju szép Pest”-et, az ország fővárosának tekintett Duna menti várost 1838 márciusában szörnyű csapás érte. A hömpölygő jeges áradat 13-án este 9 órakor, felülemelkedve a váci töltésen, áttörte a korábban homokból és trágyából emelt ideiglenes gátat, s a medréből kilépő Duna szennyes hordalékával hatalmas pusztítást okozva, elöntötte a védtelen várost. Bár a Pest-Budát elöntő vízár néhány napig tartott csupán, mégis szörnyű rombolás járt a nyomában, súlyos károkat, s számtalan személyes tragédiát okozva.

Az ifjú vidéki jurátus a pesti nagyok között 

Losonczy Tóth Árpád: Tanárky Gedeon és 1838. évi pesti árvízi naplója című tanulmánya a Honismeret 2021/5. számában jelent meg, és teljes terjedelmében az alábbi linkre kattintva olvasható.

Az „ifju szép Pest”-et, az ország fővárosának tekintett Duna menti várost 1838 márciusában szörnyű csapás érte. A hömpölygő jeges áradat 13-án este 9 órakor, felülemelkedve a váci töltésen, áttörte a korábban homokból és trágyából emelt ideiglenes gátat, s a medréből kilépő Duna szennyes hordalékával hatalmas pusztítást okozva, elöntötte a védtelen várost. Bár a Pest-Budát elöntő vízár néhány napig tartott csupán, mégis szörnyű rombolás járt a nyomában, súlyos károkat, s számtalan személyes tragédiát okozva.

Romba döntött otthonok ezreit és több tízezer, reménytelenségbe taszított életet hagyott maga után a városon szétterülő hömpölygő áradat. Sok ezer, házát, egész addigi élete munkáját, minden vagyonát elvesztő, földönfutóvá vált család soha nem tudott többé talpra állni. Noha a város tulajdonképpeni belső magját adó Belváros és Lipótváros sok háza is megrongálódott vagy teljesen összedőlt, az igazi pusztítást a város külső kerületei, Teréz-, Ferenc- és Józsefváros szenvedték el.

A szilárdabb alapokra épült belvárosi középületek és emeletes magánházak többsége, melyekben az árvíz ideje alatt igen sok hajléktalan zsúfolódott össze, zömmel sikeresen átvészelte a katasztrófát. Ugyanakkor a belvárosi nagyobb épületek közül ‒ talán jelképszerűen ‒ éppen a reformkori Pest két meghatározó, tekintélyes épülete szenvedte el a legjelentősebb károsodást. Az egyik a vármegyei közigazgatás székhelye, legfontosabb intézményeinek és vezető tisztviselőinek központja, a már ekkor vezérmegyének tekintett Pest-Pilis-Solt székházának régebben épült „ócska szárnya” a Gránátos utcában.

Falai annyira megrepedeztek, hogy gerendákkal kényszerültek azokat a víz levonulása után alátámasztani, s hamarosan le is kellett bontani. Hasonlóan a vármegye kuriális házához, a legfelsőbb bíráskodási fórum, a Királyi Táblából és a Hétszemélyes Táblából álló Magyar Királyi Curia patinás barokk épülete is „romladozó állapotba” került. Hosszú időre alkalmatlanná is vált az egykori Szeleczky-ház a két kúriai bíróságban addig folytatott igazságszolgáltatási tevékenység folytatására. A most közlésre kerülő naplórészlet szerzője, a 23. életévében járó ifjú Tanárky Gedeon mint Somssich Pongrác királyi személynök joggyakornoka, valósággal nagy úr volt a juratéria egyéves időszaka alatt, aki akkor úgy érezhette: övé a világ. Azáltal, hogy fölesküdött a királyi tábla jegyzőjének, a fiatal jogász élte a jurátusok gondtalan életét. Mindkét hivatalhoz személyesen kötődött.

Árvízi naplója azért különösen érdekes számunkra, mert annak lapjait olvasva a pesti árvízi védekezésben kiemelt szerepet vállaló két fontos tisztviselő személyiség, a megyei közigazgatásban vezető szerepet betöltő másodalispán és a nádor által kinevezett királyi biztos ‒ kiket személyesen is jól ismert a fiatal joggyakornok ‒ árvíz alatti ténykedéséről tudhatunk meg néhány, eddig még nem ismert apró részletet. Ugyanakkor talán az sem érdektelen, hogy a napló lapjait olvasva hírt kapunk egy királyi főtisztviselő, a személynök irodájában ténykedő némely, maguknak később komoly tekintélyt kivívó ügyvédek fiatalkori szerepléséről is. Némi fantáziával képet is alkothat magának a kései olvasó a napló írójának érdeklődéséről, szórakozási szokásairól és ismeretségi köréről.

Tanárky Gedeon (Nagykőrös, 1815. okt. 26.‒Budapest, 1887. nov. 23.) igen művelt és tehetséges értelmiségi családból származott. Középiskolai tanulmányait szülővárosa, Nagykőrös református gimnáziumában végezte. Ezután 1831‒1836 között a pesti egyetemre járt. Jogi tanulmányait befejezve 1836. augusztus 20-tól 1837. május 28-ig az ügyvédi rendtartás által előírt patvaristai joggyakorlatot Földváry Gábor Pest megyei másodalispán mellett végezte. Ezt a közel 10 hónapos időszakot addigi élete „szebb szaká”-nak nevezte naplójában. A családnál uralkodó patriarchális légkörre és hazafias szellemre, valamint a magyaros vendégszeretetre jó szívvel tekintett vissza.

A Földváry-házról följegyzi, hogy „igazi magyar, szíves, külső ál míveltség ’s feszesség nélküli ház”. Szívébe zárta a ház urát, a határozott és erős akaratú másodalispánt, akiről személyes hangvételű naplójegyzeteiben is csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg. Fontosnak tartja róla megjegyezni, hogy „az ispány házi körben mulatságos, hivatalban serény ’s energicus, jó indulatú, ’s elvű hazafi , ’s ezen elveknek tettleg gyakorlója”.

Földváry is nyilván megkedvelte az igyekvő és szorgalmas ifjút, hiszen „elbocsátó szép üzeneté”-ben, a patvaristai törvénygyakorlatot igazoló, 1837. április 14-én kelt, általa kiállított bizonyítványban csupa szépet és jót ír a nála gyakorló Tanárkyról.6 Kölcsönösen rokonszenvet érezhettek egymás iránt, különösen erős lehetett az ügyvédjelölt ifj ú ragaszkodása szeretve tisztelt egykori főnökéhez. Elképzelhető, hogy a megye egyik első embere továbbra is figyelemmel kísérte távolról az ifjú joggyakornok pályafutását. Talán nem a véletlenen múlt tehát, hogy a szeretett városáért aggódó másodalispán és az immár jurátus Tanárky összefutottak a várost ért tragédia napjaiban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

„Wesselényi mint egy Isten jár a’ nyomorok bokrai közt!” Izgalmas naplótudósítás a pesti árvízről

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra