VII. Károly szeretője volt a meztelen dekoltázs divatjának forradalmasítója
2019. április 30. 08:24 Múlt-kor
Köztudott, hogy az uralkodók, bármely történelmi korszak is legyen érintett, a feleség mellett szeretőket tartottak, amit teljesen természetes jelenségként értékelt a társadalom. Ezeket a nőket nem minden esetben a király választotta ki, Franciaországban külön női bizottság ült össze, akik az alapos mustrát követően döntést hoztak az ágyas személyét illetően. Valószínűleg nem meglepő, hogy ezek a szeretők, nem a mai modern felfogás szerint kitartott, korábban szerény anyagi helyzetből érkező személyek voltak, hanem az udvar nemesi középrétegéből származtak, ismerve az intrikákat és az aktuális uralkodó politikai helyzetét. Következésképpen hatalommal bírtak és olykor még az uralkodó döntéseit is befolyásolták, a közvélemény egyik legnépszerűbb témájává válva, így nehéz eldönteni, hogy mi a fikció és mi a valóság.
Agnès Sorel viszonya VII. Károllyal és annak gyümölcse
Agnès Sorel (1422-1450) egy francia kisnemesi család szülötte, aki korai éveiben Lotaringiai Izabella, Anjou René nápolyi király feleségének szolgálatában állt. Később René nővére, Marie d’Anjou alkalmazta, aki VII. Károly (ur. 1422-1461) francia uralkodó felesége volt. Az Anjou-kapcsolat hozta el számára az igazi lehetőséget, hiszen általuk kerülhetett VII. Károly udvarába, nem sokkal később pedig bizalmába. Az uralkodót eddig is körülvették szeretői, ám ezek mindegyike csupán az „anonim ágyas” szerepét töltötte be, ám kereteit Agnès Sorel rövid idő elteltével áttörte, teljesen magába bolondítva az uralkodót.
Kezdetben Károly anyagi javakkal halmozta el, kastélyokkal, ékszerekkel, sőt gyémántokkal is, aminek viseletét 200 évvel korábban IX. Lajos (ur. 1226-1270) betiltotta. Állítólag az érvényben lévő tilalom indította Agnèst a kapott drágakövekkel való hivalkodásra, mély kivágású ruhákkal viselte ezeket. Talán a mély dekoltázs, talán csak a szimpla megjelenése volt, ami Károlyt annyira rabul ejtette, hogy az anyagi kényeztetésnél jóval tovább ment és hivatalosan is Franciaország legelső ágyasának pozícióját adta a nőnek.
Ez a „tisztség” a középkorban a legnagyobb lehetőséget jelentette egy nő számára, hogy a hatalomhoz közel férkőzzön, és valódi befolyásra tegyen szert, ettől kezdve kezében tartotta az elit családok feltörekvésének és lecsúszásának irányítását is. A szóbeszéd szerint nem kizárólag az udvari intrika mestereként működött Agnès, de a királyt még háborús vállalkozásokra is rábírta meggyőzve őt, hogy az ország javát szolgálja.
A kapcsolatból három lány született, Charlotte, Marie és Jeanne de Valois, akik nemüknél fogva nem jelentettek vetélytársak testvérük, a későbbi XI. Lajos szemében. A helyzet a negyedik gyermek születésekor megváltozott, hiszen a csecsemő fiú lett, ami aggodalmat ébresztett a trónörökösben. Nyugtalansága nem tartott soká, ugyanis nem sokkal később az anya és fia is elhunyt, állítólag vérhasban, ám az udvarban pletykák keringtek a mérgezés gyanújáról, persze Lajost nevezve meg tettesként.
Agnès Sorel a közvélemény szemében
Személyisége rendkívül megosztotta a közvéleményt, ami meggátolja az utókor számára, hogy a valódi körülmények tekintetében ábrázolja a nőt. Legérdekesebb az ellentábor szempontja, akik legfőképp közönségességét róják fel hibájaként. A XXI. század embere már nem tudhatja, hogy mindez valóban így volt-e, ám ma is őt tartjuk számon a női kebleket hangsúlyozó dekoltázs feltalálójaként.
A tény egy igen paradox helyzetet teremtett, amikor Jean Fouquet (1412-1480) miniátor Madonna-képen ábrázolta Sorelt, óriási botrányt okozva a konzervatív politikai körök és az egyház számára is. Felháborodásuk több forrásból is táplálkozott, egyrészt kezdettől fogva elutasították Agnès tisztségét, állítva, hogy szexualitását felhasználva kíván hatalomra törni. Másik konfliktusforrás maga a tény, hogy szentként ábrázoltak egy, a nyilvánosság előtt is fedetlen keblekkel mutatkozó, a kor szemében trágár nőt. Egyes források teljesen más emberként körvonalazzák Agnès Sorelt, jámbor és karitatív személyiségként, akitől távol állt a politikai játszma vagy a drágakövekkel való hivalkodás. Nehéz is lenne ennyi idő távlatából ítéletet mondani, de egy biztos, a női divat átalakulásának úttörője volt, divatba hozta a merész dekoltázst.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
