Városonként eltérő teremtésmítoszok jöttek létre az ókori Egyiptomban
2024. július 28. 16:05 Múlt-kor
Görög teremtésmítosz
A Kr. e. 8. évszázadban élt epikus költő, Hésziodosz Homérosz kortársa volt. Két munkája is fennmaradt, a legfontosabb alkotásának tartott Munkák és napok, illetve a Theogónia. Utóbbi legkorábbi műve, az egyik legismertebb és elterjedtebb görög teremtésmítosz, amelyben – ahogy arra nevéből következtethetünk – nemcsak az istenek születéséről, hanem a világ kezdetéről is olvashatunk.
Ivan Konsztantyinovics Ajvazovszkij: Khaosz (1841). Hésziodosz szerint a világ Khaosztól eredt.
Hésziodosz úgy látja, hogy a világ eredete Khaosz, majd tőle fokozatosan halad a kozmikus alkotórészek felől az emberszerű lényekig.
Elsőnek jött létre Khaosz, majd Gaia követte,
szélesmellű Föld, mindennek biztos alapja
– isteneké is, kik hófödte olümposzi csúcson
laknak, s kik lent mélyen a Tartarosz éji ködében –
és Erosz, az, ki a legszebb mind a haláltalanok közt,
elbágyasztja a testet, az istenek és a halandók
keblében leigázza a józanságot, a bölcs észt.
– írja Hésziodosz a teremtés kezdeteiről.
Hésziodosznál a Khaosz az ég és a föld között megnyíló hasadékot jeleníti meg, s tőle származik Gaia, a föld megtestesítője, a földanya – ám az az istenek születéséből nem derül ki, hogy Gaia Khaosz gyermeke volt-e, vagy tőle függetlenül jött létre.
Feketealakos lakóniai edény a Kr. e. 6. századból, amely Zeuszt ábrázolja üzenethordójával, a sassal.
Gaia után volt Erósz és Tartarosz. A föld szülte meg Uranoszt, az eget, Oureiát, a hegyeket és Pontuszt, a tengereket. Erósz – a görög mitológia szerint a szerelem és szexuális vágy istene – lobbantotta lángra Uranoszt és Gaiát is, így egyesítve a földet és az eget. Gaia Uranosszal nemzette a tizenkét titánt és a hat szörnyet, ám Uranosz, mikor meglátta szörnyszülött gyermekeit, mindet levetette a Tartaroszba.
Gaia azonban nem hagyta annyiban, s Kronosz – Zeusz apja – vállalja anyja tervét, miszerint megtámadja apját és levágja annak nemi szervét, hogy ne szülessen több szörnyszülött, s egyúttal segítve az ég és a föld elválasztását. A porba hulló vérből ekkor sorban megszülettek az Erinnüszök, a Gigászok és a Meliák, majd később Aphrodité.
Cornelis van Haarlem: A titánok bukása (1588) Miután legyőzte Kronoszt és a titánokat, Zeusz és fivérei felosztották maguk közt a világot.
Az istenek és a mindenség királya, Zeusz hiányzik ebből az elbeszélésből. A görög mitológia szerint Zeusz Kronosz és Rhea gyermeke, aki megmenekülését anyja fortélyának köszönhette. Kronosznak ugyanis megjósolták, hogy fia ugyanúgy le fogja taszítani trónjáról, ahogy ő tette apjával, Uranosszal, ezért első öt gyermekét egyiket a másik után lenyelte. Rhea Kréta szigetén hozta világra Zeuszt, Kronosznak pedig egy bepólyált követ adott a csecsemő helyett.
A már felnőtt Zeusz arra kényszerítette apját, hogy hányja ki öt bátyját, akiket előtte lenyelt – ám hogy erre milyen formában került sor, eltérő magyarázatok születtek. Zeusz ezt követően elengedte tartaroszi börtönükből Kronosz testvéreit, a gigászokat, a küklopszokat és a hekatonkheireket, majd együttes erővel legyőzték Kronoszt és a többi titánt, akiket az alvilágba száműztek. Zeusz ezután sorshúzással osztotta meg a világot két bátyjával, Poszeidónnal és Hadésszel: így kapta Zeusz az eget, Poszeidón a vizeket, Hadész pedig az alvilágot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
