Valóban központi szerepe volt a szabadkőműveseknek a francia forradalomban?
2021. november 22. 15:47 Múlt-kor
Barruel abbé szelleme tovább kísért
A francia forradalom előestéjén működő mintegy ezer szabadkőműves páholyból a század végére már száznál is kevesebb maradt Franciaországban. Napóleon első konzulsága idejétől kezdve azonban ismét felívelő időszak kezdődött a mozgalom történetében.
A hadvezér legtöbb férfirokona páholytag volt (a történeti forrásokkal soha alá nem támasztott legenda szerint ő maga is tagja volt a mozgalomnak), és a szabadkőművesekre a katolikus egyház hatalmát egyensúlyozó szervezetként tekintett.
Felismerte, hogy a társadalom megnyerése szempontjából fontos lehet a népszerű mozgalom tekintélyének helyreállítása, ezért még bizonyos támogatásban is részesítette a szabadkőműveseket. 1810-re már 667 páholy működött az országban.
Az abbé által hangoztatott nézetekkel a következő évtizedekben nemcsak a katolikusok, hanem a – francia köztársaságok időszakában – republikánus világnézetüket hangsúlyozni igyekvő szabadkőművesek is azonosulni tudtak.
Bár a második világháborút követően a történészek leszámoltak a francia forradalmat kirobbantó hatalmas szabadkőműves-összeesküvés mítoszával, továbbra is vita tárgyát képezi köreikben, hogy valójában mekkora szerepe volt a szabadkőművességnek a felvilágosodás eszméinek terjesztésében, és ezáltal a forradalom kirobbanásában.
A szélsőséges eszmék hívei közül pedig még manapság is sokan osztják Barruel abbé nézeteit.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
