Úszók a múltból: asszír dombormű
2025. június 23. 16:05 Múlt-kor
Háromezer éve a Tigris hullámain lapultak a kecskebőrrel töltött légzsákok, amelyekkel II. Asszurnaszirpál asszír király katonái szárazon vitték át fegyvereiket. A Nimród trónterméből származó, ma a British Museumban őrzött gipszdombormű nem búvárokat, hanem egy feltűnés nélkül manőverező hadsereget örökít meg, és megmutatja, milyen találékony volt az ókori haditechnika.
Háromezer éves asszír dombormű
Az Asszír Birodalom fénykorában, Kr. e. 865–860 között készült az „Asszír úszók” néven ismert gipszdombormű, Nimród királyi palotájában, a mai Moszul közelében, Irakban. A több mint kétezer-kilencszáz éves alkotás részletesen szemlélteti a korszak katonai mindennapjait.
A jelenet gyakran kerül elő az interneten, mint a búvárkodás legkorábbi bizonyítéka. Valójában folyón átkelő katonákat látunk: a sereget úszó lovak, felfújt kecskebőr úszóeszközök és egy apró csónak segíti a Tigris sodrásában.
Nimród palotájának feltárása
A domborművet az 1840-es években tárták fel a palota északnyugati szárnyában. Az épületet II. Asszurnaszirpál parancsára emelték Kr. e. 865 körül, közvetlenül a Tigris partján. A relief eredetileg a trónterem és a királyi lakosztályok falait díszítette.
A táblán látható katonák felfújt kecske- vagy sertésbőr zsákokba kapaszkodnak, hogy magukat és fegyvereiket a víz felett tartsák. A lovakat száron vezetik át, miközben egy társuk csónakkal biztosítja a manővert. A módszer lopakodó, gyors és hatékony.
Ékírás és művészi stílus
A felső sávban ékírás sorolja a király felmenőit és dicső tetteit. A figurák teljes testtel jelennek meg, nem félig alámerülve – ez a kétdimenziós perspektíva az asszír művészet jellegzetessége.
II. Asszurnaszirpál hírhedt volt bátorságáról és könyörtelenségéről. A kecskebőr úszóeszközökhöz hasonló újítások segítették abban, hogy a Kr. e. 9. században jelentősen kiterjessze birodalma határait. A légzsákokkal a sereg fegyverei szárazon maradtak, az átkelés pedig meglepetésszerű volt.
A kecskebőr úszóeszközök egyszerű, mégis zseniális találmány volt. Ez és az ezekhez hasonló eredeti innovációk sokáig biztosították az asszírok fölényét Mezopotámiában. A birodalom Kr. e. 600 körül végül elbukott, a gipszdombormű azonban ma is tanúskodik katonai leleményességükről és kulturális gazdagságukról.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
