Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
2024. február 27. 09:05 Múlt-kor
91 éve, 1933. február 27-én gyújtották fel a Reichstagot. A német nemzetiszocialisták 1933 januári hatalomrajutását követően a március 5-i választás előtt ki akarták iktatni a kommunista ellenzéket, és erre felhasználták a Reichstag égésének ürügyét, amit óriási propagandával kommunista merényletnek minősítettek. Letartóztatták a német kommunista párt több tagját, majd Georgi Dimitrovot és a bolgár kommunista párt Berlinben tartózkodó másik két tagját is. A szeptember 21–december 23. között zajló lipcsei perben Dimitrovot – bizonyítékok hiányában – felmentették. A bűncselekményben részes holland Marinus van der Lubbét – aki bevallotta a gyújtogatást – halálra ítélték és 1934. január 10-én kivégezték.
A február 27-i gyújtogatást a Joseph Goebbels vezette propagandagépezet kommunista merényletnek minősítette, a helyszínre siető Hitler pedig kijelentette: „Most nincs kegyelem, aki az utunkba áll, azt leütjük. A német nép nem lenne megértéssel a lágyság iránt. Ahol megjelennek, minden kommunista funkcionáriust lelövünk. A kommunista képviselőket még az éjjel fel kell akasztani. Mindent lefoglalni, ami a kommunistákkal kapcsolatban áll. A szociáldemokraták iránt sincs kímélet.”
Másnap, február 28-án szükségrendelettel érvénytelenítették az alkotmány hét, szabadságjogokat védő cikkelyét, felszámolták a tartományi önkormányzatokat, órák alatt 1200 embert fogtak le, s napokon belül létrehozták az első koncentrációs tábort.
A helyszínen csak a holland Marinus van der Lubbét, egy anarchista szervezet tagját fogták el, félmeztelenül és kormosan.
Letartóztatták a német kommunista párt több tagját, majd Georgi Dimitrovot, Blagoj Popovot és Vaszil Tanevet, a bolgár kommunisták Berlinben tartózkodó vezetőit is. Mindhármuknak biztos alibijük volt - Dimitrov például vasúton ült a gyújtogatás idején. Ernst Torgler német kommunista vezető feladta magát, mikor megtudta, hogy megvádolták.
A 24 éves, holland származású Lubbét egy kirakatperben árulásban és szándékos gyújtogatásban találta bűnösnek a Reichsgericht, a német birodalmi bíróság. A kommunista mozgalmárt 1934-ben felakasztották.
Testvére, Jan Lubbe évtizedekig harcolt az ítélet megsemmisítéséért. 1967-ben a halálos ítéletet nyolc évi börtönre módosította egy nyugat-berlini bíróság. A döntés ellen Jan és az ügyészség is fellebbezett, de a keresetet elutasították.
Az eljárás később újra kezdődött és 1980-ban felmentették a férfit, de három évvel később a Szövetségi Törvényszék szabálytalannak minősítette a perújrafelvételt és megsemmisítette az ítéletet.
2008-ban a főügyészség semmisnek mondta az eredeti ítéletet egy 1998-as törvényre hivatkozva, amely a nemzetiszocializmus idején hozott igazságtalan ítéletek hatályvesztéséről rendelkezik.
A Reichstag égése fordulópont volt a náci diktatúra kialakulásában, a tűzvészt kihasználva Hitler elérte, hogy a parlamenti kontroll nélkül kormányozhasson.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
