Újabb érintetlen etruszk sírkamrát tártak fel Olaszországban
2026. június 20. 09:39 Múlt-kor
Újabb teljesen érintetlen, az ókori és modern sírrablók által is megkímélt etruszk sírkamrát tártak fel az olaszországi San Giuliano-nekropoliszban. A Rómától északnyugatra fekvő temetkezési hely azonosítása bizonyítja, hogy a modern örökségvédelmi stratégiák képesek megállítani a fosztogatásokat, egyúttal páratlan lehetőséget teremt a pre-római civilizáció orientalizáló és archaikus kora közötti átmenet tudományos vizsgálatára.
A San Giuliano Archaeological Research Project (SGARP) kutatócsoportja, Davide Zori vezetésével egy újabb lezárt etruszk temetkezési kamrát nyitott meg. A sír különlegessége, hogy a bejáratot lezáró kőlap eredeti helyén maradt, és sem fosztogatás, sem későbbi beavatkozás nyomát nem találták rajta. A lelőhely jelentőségét tovább növeli, hogy mindössze egy évvel korábban, ugyanennek a nekropolisznak egy közeli részén már előkerült egy hasonlóan érintetlen sír.
Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy a San Giuliano-fennsík környezetében korábban több mint hatszáz sírt dokumentáltak, amelyek döntő többségét az évszázadok során kifosztották. A dél-etruriai térségben a sírrablás hosszú időn át rendszerszerű jelenség volt, ezért két zárt sír ilyen közeli előfordulása valódi kivételnek számít.
Az új sírban legalább két elhunyt maradványait azonosították. Az egyik személy férfi lehetett, erre a test mellé helyezett lándzsahegy utal. A részben fennmaradt csontvázak mellett több tárgy is előkerült: kerámiaedények, több fekete színű bucchero kehely és legalább egy aryballos, vagyis kis méretű, folyadék tárolására szolgáló edény. A tárgyak egy részét földréteg fedte be, ezért laboratóriumi körülmények között emelik majd ki és tisztítják meg.
Bár a mostani sír szerényebbnek tűnik, mint a 2025-ben feltárt kamra – ahol négy személy és több mint száz tárgy került elő –, tudományos értéke ettől nem kisebb. A kutatók szerint éppen a két temetkezés összehasonlítása teheti lehetővé annak vizsgálatát, hogyan szerveződött a nekropolisz, milyen különbségek mutatkoztak a társadalmi státuszban, és milyen szerepet játszhattak a rokonsági vagy nemi szempontok az elhunytak elhelyezésében.
A projektben részt vevő szakemberek külön hangsúlyozták a helyi közösség szerepét. A kutatás folytonossága, az önkormányzattal való együttműködés és a terület védelme hozzájárult ahhoz, hogy a sírok a régészekhez, és ne a fosztogatókhoz kerüljenek.
A feltárások 2026 nyaráig folytatódnak. A kutatók szerint két érintetlen sír ilyen kis területen arra utalhat, hogy a közelben további lezárt temetkezések is rejtőzhetnek. Ha ez igazolódik, San Giuliano az etruszk kutatás egyik legfontosabb lelőhelyévé válhat az elkövetkező években.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
