Tragikus merényletek kísérték végig a Nehru-Gandhi dinasztia uralmát Indiában
2020. november 28. 08:34 Paul McEvans
A tigrisek bosszúja
Indira Gandhi utódja a fia, az Air India egykori pilótája, a korábban apolitikus, nyugodt polgári életre vágyó, szerény és becsületes emberként ismert Radzsiv lett. Nehéz helyzetben vette át az ország irányítását. Nem elég, hogy meg kellett oldania a „szikh kérdést”, a hinduk és a muszlimok között zajló összetűzések is komoly problémát jelentettek, amit csak tetézett a gazdaság stagnálása. Mindezek azonban eltörpültek a tamilok ügyéhez képest.
Az Indiától délkeletre található szigetországban, Srí Lankán már évtizedek óta komoly feszültség volt a többségi szingaléz népesség és a tamil kisebbség között. A független tamil állam megalapítására törekvő Tamil Ílam Felszabadító Tigrisei nevű – röviden Tamil Tigrisekként emlegetett – militáns szervezet 1983-ban felkelést robbantott ki a szingaléz vezetésű Srí Lanka-i kormány ellen, amely közel 26 évig, 2009-ig tartó polgárháborúhoz vezetett.
India tekintetében az egykori Ceylonban zajló események azért tettek szert különös jelentőségre, mert a dél-indiai Tamilnádú államot többségében tamilok lakják. A tamil nacionalista csoportok a Srí Lanka-i tamilok támogatását követelték, ez pedig komoly erőpróba elé állította Radzsiv Gandhit. A Tamil Tigrisek támogatásával ugyanis elismerte volna a nemzeti-nyelvi alapon szervezett állam létjogosultságát, ami alapot teremthetett volna több indiai állam elszakadásához is, a segítség megvonásával azonban maga ellen fordíthatta volna a tamil lakosságot.
Gandhi 1987-ben végül csapatok küldésével közvetítő szerepet vállalt a Srí Lanka-i konfliktusban, ám a kezdeti eredmények után az indiai szerepvállalás kudarcba fulladt. Ebben a helyzetben Gandhi az indiai csapatok Srí Lankáról történő kivonása mellett döntött. Noha az 1989-es választásokat elvesztette, a politikától nem vonult vissza, s 1991-ben választási kampányba kezdett. Ennek során utazott el Tamilnádúba is, annak ellenére, hogy ott nem örvendett köztiszteletnek.
Május 21-én az állam székhelyétől, Csennaitól (korábban Madrász) mintegy 40 kilométerre fekvő városban, Sriperumbudurban tartott volna beszédet. Nem sokkal este 10 óra után kiszállt a kocsijából, és az őt éljenző tömeg gyűrűjében elindult a pódium felé, amikor egy fiatal lány lépett elé. Amikor az indiai hagyományoknak megfelelően lehajolt, hogy megérintse a port Gandhi cipője előtt, működésbe hozta a ruhája alá rejtett robbanószert. A merénylet nem csak Radzsiv Gandhit és őt tépte darabokra, hanem több civillel is végzett.
A merénylet mögött tamil szélsőségesek álltak. Az öngyilkos merénylőt később Thenmozhi Rajaratnamként azonosították. Feltehetően a Tamil Tigrisek tagja volt, a merénylet kivitelezésében azonban több társa is segédkezett. 1998-ban 26 embert ítéltek halálra a gyilkosságban való bűnrészességük miatt, de a következő évben huszonkettőjük büntetését életfogytiglani börtönre módosították, a börtönben egy kislánynak életet adó Nalini Sriharan büntetését pedig 2000-ben enyhítették életfogytiglani szabadságvesztésre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
