Törvényt alkottak a gyarmati műkincsek visszaszolgáltatásáról Franciaországban

2026. április 15. 15:30

Catherine Pégard kulturális miniszter a szavazás előtt hangsúlyozta a francia közgyűjtemények elidegeníthetetlenségének elvét, ugyanakkor kiemelte, hogy az új törvény szigorúan felügyelt eljárásrendet teremt a tárgyak repatriálására.

A jogszabály értelmében a visszaszolgáltatási kérelmeket kizárólag államok nyújthatják be, hivatalosan vállalva a műtárgyak védelmét és nyilvános bemutatását. A kérelmeket egy kétoldalú tudományos bizottság vizsgálja meg: a visszaszolgáltatásra akkor kerülhet sor, ha bizonyítást nyer, hogy az adott tárgyat ellopták, kifosztották, kényszer alatt adták el, vagy illetéktelen személy adományozta. A törvény hatálya szigorúan az 1815. júniusi bécsi kongresszus (Napóleon bukása) és az UNESCO kulturális örökségvédelmi egyezményének 1972. áprilisi hatálybalépése közötti időszakra korlátozódik, míg a katonai tárgyak, a közlevéltári anyagok és a régészeti ásatások hivatalos részesedései kivételt képeznek. Az 1972 után ellopott tárgyak ügyében polgári bírósághoz kell fordulni.

Az Emmanuel Macron elnök által kilenc évvel ezelőtt tett ígéretből született, a politikai instabilitás miatt sokat késlekedő törvényjavaslatról egyhangúlag szavazott a törvényhozás. A végső szöveg szigorúbb feltételeket szab, mint a Bénédicte Savoy és Felwine Sarr által 2018-ban készített jelentés, és inkább Jean-Luc Martinez volt Louvre-igazgató 2023-as javaslataira támaszkodik.

A parlamenti vita során Éric Coquerel baloldali képviselő sikertelenül kísérelte meg az 1815-ös időkorlát eltörlését. Ez a dátum ugyanis kizárja a Napóleon hadseregei által Európában és Egyiptomban zsákmányolt kincseket, valamint az amerikai kontinensről korábban elhurcolt értékeket, köztük a Mexikó által követelt azték és maja kódexeket is. A szenátus nyomására a törvény előírja továbbá egy nemzeti tudományos bizottság létrehozását, amely éves jelentésben számol be a folyamatokról.

A gyarmati múlt öröksége

A jogszabály a 19–20. századi európai gyarmatosítás során végbement intézményesített műkincsrablások rendezésére tesz kísérletet. Az európai (különösen a francia és brit) katonai expedíciók és büntetőhadjáratok során felbecsülhetetlen értékű kulturális, vallási és uralkodói relikviák kerültek a nyugati múzeumokba. Jelenleg is számos afrikai ország várja nemzeti öröksége visszatérését a francia államtól: Algéria Abdel-Káder lázadó vezér személyes tárgyait, Benin a vudu Gou isten szobrát, Elefántcsontpart pedig mintegy 150 műtárgyat követel.

Mali az 1931-es Dakar-Dzsibuti néprajzi expedíció során elvitt leleteket, valamint Szenegállal közösen a Tukuler Birodalom egykori uralkodói kincsleletét, a francia csapatok által 1890-ben kifosztott „Ségou-kincset” kéri vissza. Etiópia és Csád már 2019-ben benyújtott egy általános visszaszolgáltatási kérelmet. Az új francia kerettörvény precedensértékű lépés, amely a diplomáciai és tudományos szempontok összehangolásával, szigorú jogi keretek között kísérli meg a gyarmati múlt kulturális sebeit orvosolni.