Titkos szövetséges fegyver a nácik ellen: bűzbombák
2016. szeptember 13. 14:48
Egy titkosítás alól újonnan feloldott levélköteg rávilágított a második világháborús szövetséges hatalmak „leleményes” fegyverötletére, amely segítségével a tervek szerint közelebb kerültek volna a végső győzelemhez. A mindezidáig egy amerikai archívumban őrzött brit levelek rávilágítanak, hogy az MI6 előfutára, a brit Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egység (Special Operations Executive) egy valóban különleges módszerrel igyekezett aláásni a központi hatalmak által megszállt országokban a német és japán tisztek tekintélyét, mégpedig egyfajta „bűzparfümökkel”, állítja a Times.
Az ellenséges tisztek kellemetlen szagú, büdös anyaggal történő bepermetezése azt a célt szolgálta, hogy a „megszállt civil lakosság félreérthetetlen bizonyítékot szerezzen a személyes tisztátlanságukról”, írta a The Telegraph. Egy brit katonai hírszerző tiszt által feladott, egy amerikai kollégájának címzett levelek pontosan elmagyarázzák, miként képzelték el az „S liquid” névre keresztelt fegyver működését. (Az S betű a stench, vagyis bűz szót rejti.)
A brit Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egysége 1943. augusztus 4-én tervezte először bevetni a németek által megszállt Franciaországban, mint az kiderült a Bird parancsnok által Stanley Lovellnek, a CIA elődszervezete, az amerikai Stratégiai Szolgálatok Hivatala (American Office of Strategic Services) tisztjének küldött dokumentumból, amelyben részletesen leírták az anyag előállítási módszerét is.
„Egy átlagos tárgyalóterem normális körülmények között mentes mindenféle illattól, így bármiféle furcsa szag, amelyet nem tudnak semmivel sem megmagyarázni, könnyen félelmet, akár pánikot, olykor azonban gúnyt és megvetést kelthet” – hangzik az írás. A tiszt vázlatokat is mellékelt az eszközről (tulajdonképpen egy apró kapszuláról), amely egy kis csapszerkezet áttörésével felszabadítja a szkatol alapú bűzbombát. (A szkatol másképpen B-metilindol (C8H5(CH3)NH) az emberi ürülékben található szénvegyület, amely a fehérjenemű anyagok rothadásakor is képződik. A kristályos test, vízben igen nehezen, de éterben könnyen oldódik.)
A titkosítás alól feloldott leveleket a Stratégiai Szolgálatok Hivatalának archívumában Mary Roach tudományos író fedezte fel, aki az új, az amerikai hadsereg és a tudomány közti kapcsolatról szóló könyvéhez kutakodott. A válaszleveleket áttanulmányozva kiderült, hogy a „szagos fegyver” különleges ötlete annyira elnyerte az amerikaiak tetszését, hogy elhatározták, elkészítenek egyet saját használatra is. A két évig tartó, „why me?” (miért én?) névre keresztelt projekt során megszületett az amerikai bűzbomba, amely a saját szavaik szerint „egy könnyed hasmenés igen visszataszító szagára” hajaz.
A brit „S” terv egyik lényege az volt, hogy zavart keltsenek a német vezetésben, miközben a különböző ülések során megjelenő orrfacsaró bűz nyomán a gúny és a megvetés hangjai törnek fel, magyarázza a Times. A folyadékot tartalmazó kapszulákat legjobb tudomásunk szerint ki is osztották a norvég titkos ügynököknek, hogy azok feltört állapotban a ruhatárnál a német tisztek kabátjába csempésszék.
Az amerikai fejlesztésű, vajsav, valeriánsav, kapronsav, valamint a nélkülözhetetlen szkatol tartalmú bűzbomba először 1944 februárjában került bevetésre mégpedig a kínai ellenállók segítségével a japánok ellen.
A brit Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egységet 1940-ben hívta életre a Winston Churchill vezette kormányzat. A „Churchill titkos hadserege” vagy az „úriemberhez méltatlan háború minisztériuma” néven is emlegetett szervezet a második világháború során Délkelet-Ázsián át Európáig számos területen tevékenykedett. Tevékenységi körükbe a merényletektől kezdve a kémkedésen át az ellenállási csoportok támogatásáig bezárólag több kevéssé legális feladatkör is beletartozott. A szervezetet hivatalosan 1946 januárjában számolták fel.