Múlt-kor.hu

Szőlőtőkéről a puttonyba: a korszakokon átívelő szüreti hangulat képei

2020. október 2. 15:50 Múlt-kor

Az őszi időszak szüretjeihez hagyományosan sajátos szokások és különleges étrend társult. A munka és az ünnep szorosan összekapcsolódott: zenélés, felvonulás, bál, mulatság kísérte a betakarítást. A Fortepan képein a századfordulótól az 1980-as évekig követhetjük nyomon a szőlőszemek útját.

A Magyar Néprajzi Lexikon definíciója szerint a szüret nem egyéb, mint a szőlőfürtök levágása a tőkéről, a szőlőtermés összegyűjtésének munkafolyamata, illetve a szőlőlé leszűrése és a szőlő feldolgozása a borkészítéshez.

A szüret ideje október és november közé esik. Kezdőnapja a 18-19. században hagyományosan meghatározott volt, amely az ezzel kapcsolatos járandóságok beszedéséhez kapcsolódott. Emellett a szüretkezdetben a szőlőfajták érési idejének helyi tapasztalata is tükröződött.

A szedés a szőlőhegy felszabadításával, a hegykapuk megnyitásával vette kezdetét. A szedő lányok és asszonyok görbe késsel, kacorral, szőlőollóval vágták el a fürt nyelét, csutáját s a helyileg szokásos gyűjtőedénybe tették.

Innen a férfi puttonyosok, illetve csöbrösök vállon vagy kézben hordták a szedő vagy taposó kádba vagy hordóba.

Magyarország egyes régióiban a szüretnek a mai napig nagy hagyománya van, ahogyan a magyar borok és borászatok is népszerűségnek örvendenek.

A szőlőtermő területeket jelenleg 22 borvidékbe, bortermőhelyekbe és egyéb szőlőtermőhelyekbe soroljuk.

Magyarország – szőlőterületét tekintve – a világ szőlőtermesztő államai között sorrendben jelenleg a 13. helyet foglalja el 1,6%-os aránnyal.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Szőlőtőkéről a puttonyba: a korszakokon átívelő szüreti hangulat képei

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra