Szélütés után, hordágyról is vezetett hadjáratot Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
2020. november 24. 09:58 MTI
Nem Mátyás fiát támogatta
Mátyás 1490-ben bekövetkezett halála után, ígéretével ellentétben, nem a király természetes fiát és kijelölt utódját, Corvin Jánost támogatta, politikai befolyását II. (Jagelló) Ulászló trónra jutásának érdekében használta fel. Az országnagyok az 1490 tavaszán tartott rákosi országgyűlésen a trónról lemondó nyilatkozatot írattak alá Mátyás fiatal és tapasztalatlan fiával.
Ő ezt néhány nappal később támogatói biztatására semmisnek nyilvánította, majd csaknem hétezer fős seregével, a kincstárral és a Szent Koronával dél felé indult. A herceget Kinizsi és Báthori vette üldözőbe, és 1490. július 4-én Csontmezőnél vereséget mértek rá, biztosítva Ulászló uralmát. Kinizsinek hamarosan újra hadba kellett szállnia, 1492-ben a király megbízásából ő számolt le Mátyás egykori fekete seregének zsold nélkül maradt maradékával, amely a Délvidéken kezdett erőszakos fosztogatásba.
Élete végén ismét a török ellen harcolt, 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt, amelyet német helyőrsége át akart játszani a töröknek. Az árulókkal kegyetlenül leszámolt. Nem sokkal később szélütést kapott, de ez sem tudta megakadályozni abban, hogy hordágyról vezetett serege betörjön Szerbiába.
Ostrom alá vette a török kézen lévő Szendrő várát, de nem tudta bevenni, itt halt meg 1494. november 24-én. Kinizsi kiváló, csatát sosem vesztő hadvezér, de ritka kegyetlen ember volt, aki az elfogott törököket válogatott kínzásokkal végeztette ki.
Holttestét a nagyvázsonyi Kinizsi-vár kápolnájában található szarkofágban helyezték el, amelyet 1708-ban sírrablók feldúltak. Tatay Sándor nagy sikerű ifjúsági regényt írt róla, emlékét őrzi számos utca és köztér, teljesítménytúra és a somlói Kinizsi-szikla, valamint egy róla elnevezett, de ma már nem gyártott sörféle.