Sokan őrültnek gondolták a Napóleont legyőző Kutuzovot
2020. szeptember 16. 10:57 MTI
275 éve, 1745. szeptember 16-án született meg a napóleoni háborúk legsikeresebb, s az orosz hadtörténelem egyik legismertebb tábornoka, Mihail Illarionovics Golenyiscsev-Kutuzov. Az életében három Romanov uralkodót is szolgáló hadvezér harcolt a lengyelek és a tatárok ellen, részt vett három orosz-török háborúban, de nevét a napóleoni háborúval írta be végleg a történelemkönyvekbe, habár többször is vereséget szenvedett a francia erőktől.
Kutuzov egy katonacsalád egyetlen fiaként született, így nem dilemmázott sokat a pályaválasztásnál, már 14 éves korától a nemesi tüzér- és katonamérnöki iskolába járt, ahol intelligenciájával és bátorságával messze kitűnt társai közül. Miután végzett, rövid ideig matematikatanárként kereste kenyerét, majd belépett a cári hadseregbe, ahol hosszú utat kellett megtennie, hogy elérje a tábornoki címet.
Bár pártfogoltja volt az újkor egyik legnagyobb katonai stratégájának nevezett Szuvorov tábornoknak, az angolul, németül, franciául, lengyelül, svédül, törökül és oroszul is folyékonyan beszélő Kutuzov nem kerülhette el a súrlódásokat feletteseivel.
Habitusára igen jó példa, hogy az 1768-as törökök elleni győzelem után azért nem kapott semmilyen kitüntetést, mert közvetlen felettese, Rumjancsev tábornok megtudta, hogy kigúnyolta őt a háta mögött.
Öt évvel később a Krím-félszigeten ismét a törökök ellen harcolt, amikor vesztett helyzetből egy lovasrohamot kellett vezetnie. Ekkor a jobb halántékán egy lövés érte, ami abban az időben a biztos halált jelentette, azonban Kutuzov túlélte, bár egyik szeme ráment. Az állandó fájdalom miatt elhagyta a sereget, s három éven át utazgatott Európában, jobbnál jobb orvosokat látogatva.
Szíve azonban visszahúzta a seregbe, s később a Napóleon elleni hadjáratok egyik főszereplőjévé vált. Az austerlitzi és borogyinói vereségeit mind úgy szenvedte el, hogy udvari nyomásra kellett csatába bocsátkoznia a stratégiailag jobb pozíciókat elfoglaló franciák ellen.
Kutuzov egészen a lengyel földekig üldözte az orosz tél miatt hatalmas veszteségeket elszenvedő Grande Armée-t, itt érte a halál 1813 áprilisában, így már nem vehetett részt a lipcsei népek csatájában, ahol az első kegyelemdöfést kapta a köpcös francia.
Egy újabb kutatás szerint Bonaparte Napóleon valószínűleg meghódította volna Oroszországot 1812-ben, ha Mihail Kutuzovon nem hajtott volna végre életmentő agyműtéteket Jean Massot francia sebész. A már említett golyó 1774-ben megsemmisítette homloklebenyét, ami később szeszélyes magatartást és kiszámíthatatlan döntéshozatalt idézett elő a hadvezérnél, így nagyban befolyásolta döntéshozatali képességét.
Az állítások szerint ennek köszönhető, hogy a józan ész ellen cselekedve felégette és kivonult Moszkvából, amelyet átengedett a franciáknak. Bár sokan őrültnek gondolták, a későbbi események őt igazolták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
