Senki sem parancsolhatott a tájképfestészet legendájának, Georgia O’Keeffe-nek
2024. szeptember 29. 09:50 Balázs-Piri Krisztina
Fent a magas ég, lent a kőrengeteg
Amarillóban viszont a szó szoros értelmében kinyílt számára a világ. Magasan fent az ég, a csillagok, lent a széljárta hatalmas rétek, a várost átszelő Palo Duro Canyon homokkő labirintusa azt adta a festőnek, amire mindig is vágyott: a korlátlan szabadság érzetét.
Alfred Stieglitz, aki élete végéig mentorálta a makacs hölgyet és idővel el is vette feleségül.
Megszállottan dolgozott: az eredménnyel maga is elégedett volt, el is küldte néhány rajzát az egyik New York-i ismerősének, aki remek érzékkel elrohant velük a 291 Galéria tulajdonosához.
És itt érdemes megállni egy pillanatra. Az 1905-től 1917-ig a Fifth Avenue-n működő galéria homlokzatára jól olvashatóan kiírták, hogy a hely fotókiállításoknak is otthont ad.
A tulajdonos műgyűjtő Alfred Stieglitznek ugyanis az volt az ambíciója, hogy az odáig elsősorban portrék vagy családi események megörökítésére szolgáló és mélyen lenézett, „udvari fényképészetnek” titulált rutinmunkának művészi rangot adjon.
Sokat tett ezért: tehetséges fiatal amerikai fényképészek sorát indította el ezen az úton. Mi több: bemutatott galériájában olyan művészeket, akik az európai avantgárdot képviselték: Pablo Picassót, Henri Matisse-t, August Rodint, Paul Cézanne-t és Henri Rousseau-t.
Georgia az Élet és halál című kiállításán a Lókoponya fehér rózsával című alkotása mellett.
Azaz Stieglitz messze nemcsak jó képkereskedő volt, hanem kitűnő szimattal megáldott úttörő is: lenyűgözték Georgia rajzai. Levelezésbe kezdett hát vele, s újabb és újabb műveket követelt tőle. Georgia teljesítette is a kérést – álmában sem gondolta, hogy a férfi kiállítja majd a képeket. O’Keeffe szörnyülködött, tiltakozott, Stieglitz makacskodott, a művek maradtak.
A közben kitört első világháború amúgy igen megnehezítette Georgia életét Texasban. A hölgy igazi amazoni bátorsággal állt ki a béke mellett, szinte tettlegességig menő vitába keveredett egy boltossal, aki „Öld meg a barbárokat!” feliratú karácsonyi képeslapokat árult. Így aztán egy kikúrált spanyolnátha után eleget tett mentora meghívásának: 1918-ban New Yorkba ment lábadozni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
