Rosszakarói utólag tapasztották a „véres” jelzőt a katolikus királynő nevéhez
2024. február 18. 09:05 Múlt-kor
A történelmet a győztesek írják. Ez a kissé közhelyes megállapítás azonban gyakran nagy igazságokat hordoz: I. Mária angol uralkodónő esetében például kijelenthetjük, hogy a „véres” jelzőt, amellyel az utókor felruházta, éppen a vele szemben álló, az Anglia feletti uralmat megszerző Erzsébet, illetve az őt támogató politikai, egyházi és gazdasági elit aggatta rá. Az 508 éve, 1516. február 18-án született, hitbuzgó katolikus Mária többek között azzal veszítette el a lelkek feletti háborút, hogy idejekorán és utód nélkül elhalálozott, így Anglia trónját féltestvére, a protestáns szellemben nevelt Erzsébet örökölte.
A fiúgyermek volt minden baj forrása
Mária VIII. Henrik angol király és Aragóniai Katalin házasságából született. Gyermek- és kamaszévei egészen 1527-ig gondtalanul teltek, ekkor viszont nagyot fordult vele a világ.
Apja, aki szinte betegesen vágyódott egy fiúörökös után, eltaszította magától feleségét, a királyné ugyanis képtelen volt neki fiút szülni. Henrik új kiválasztottja a karrierjét Katalin udvarhölgyeként kezdő Boleyn Anna lett.
Henrik beleszeretett Annába, aki jóval fiatalabb volt feleségénél, így a gyermekáldás biztosnak látszott. VII. Kelemen pápa azonban felforgatta Henrik terveit, és megtiltotta a királynak a házasságkötést, sőt kijelentette, hogy az esetleges új frigyből születő gyermekeket törvénytelennek kell tekinteni.
Henrik azonban nem hátrált meg, nemes egyszerűséggel szakított Rómával és a katolicizmussal, létrehozta az anglikán egyházat, amelynek élére saját magát nevezte ki. Ezek után létrejöhetett a kívánt frigy Boleyn Annával, aki 1533-ban világra hozta leányát, a későbbi Erzsébet királynőt.
Erzsébet születése után a tizenhét éves Mária kegyvesztett lett, hercegnői címét elvették, és udvarhölggyé fokozták le. A megalázott lány azonban nem tört meg, apját nem volt hajlandó elismerni egyházfőnek, és katolikus hitét sem tagadta meg.
Henrik pedig hiába várt a fiúgyermekre, azt ugyanis Boleyn Anna sem tudta megadni neki. A király végül 1536-ban, háromévnyi házasság után megunta a várakozást és hűtlenség, felségárulás, illetve vérfertőzés vádjával kivégeztette a királynét.
Habsburg Fülöp és (Véres) Mária boldogtalan házassága
Egy évvel később Mária még távolabb került a tróntól. Henrik harmadik felesége, Jane Seymour ugyanis végre fiút szült, aki 1547-ben, Henrik halála után, VI. Eduárd néven, mindössze kilenc évesen trónra lépett.
Eduárd azonban nem sokáig élvezhette a koronát, mert 1553 februárjában megbetegedett, és egészsége nem állt helyre. A kamasz uralkodó pár hónappal később elhalálozott, ám mielőtt az árnyékvilágba költözött volna, féltestvéreiről, Máriáról és Erzsébetről tudomást sem véve, első unokatestvérét Jane Grey-t nevezte meg utódjául.
Jane Grey, I. Johanna néven mindössze kilenc napig uralkodott, ugyanis Mária, aki vér szerint a legközelebb állt a trónhoz, erős támogatókra lelt, így 1553 júliusában az ő fejére került a korona.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
