Múlt-kor.hu

Rettegett Iván vérengzései

Rettegett Iván vérengzései

Az uralkodói melléknevek az esetek többségében találóak. Olyan jelzővel látnak el egy fejedelmet, császárt, királyt vagy cárt, amely segítségével könnyen azonosíthatóvá válik. VI. Lajos francia király nem véletlenül lett Kövér, II. Frigyes pfalzi választófejedelem neve elé joggal ragasztották oda a Bölcs szócskát, I. Vilmos valóban Fattyú is volt meg Hódító is, de V. Konstantin bizánci császárról is sokat elárul, hogy ellenfelei Trágyanevűként emlegették. Mégis, talán kevés olyan találó uralkodói melléknév akad a történelemben, mint a Sztálin által példaképnek tekintett IV. Iván orosz cáré, akinek nevéhez elválaszthatatlanul tapadt hozzá a Rettegett jelző.

A legenda szerint III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem fiának, Ivánnak már a születését is baljós előjelek kísérték: miközben a Kremlbe villám hasított, két foggal jött a világra. Apja halála után a kis Iván névleg már hároméves korában az ortodox állam vezetője, moszkvai nagyfejedelem lett. Nyolcéves volt, amikor édesanyja is meghalt, innentől kezdve pedig az orosz nemesek, a bojárok vették kezükbe a fejedelemség irányítását. 17 éves korában azonban Iván megelégelte addigi helyzetét, és – az orosz történelemben elsőként – bizánci rítus szerint minden oroszok cárjává koronáztatta magát.

A kegyetlen kamaszcár

Mihail Geraszimov, az 1970-ben elhunyt szovjet régész-antropológus az általa kifejlesztett koponyaalapú arcrekonstrukciós technikával számos történelmi híresség, többek között Friedrich Schiller és Timur Lenk kinézetéről adott képet. A Rettegett Ivánról a cár csontváza és koponyája alapján készített szobra egy idős, megtört uralkodót mutat, aki már csak árnyéka egykori önmagának. Feltehetően ez az uralkodó leghitelesebb ábrázolása, ám több kortársa beszámolt róla, milyen is volt az ereje teljében lévő Rettegett Iván. Ezek a leírások, sajnos, meglehetősen eklektikusak: volt, aki magas, széles vállú emberként emlékezett meg róla, mások vöröses-feketés szakállát vagy nagy, görbe orrát emelték ki. A leírások a külső jegyek részleteiben és az általa keltett benyomás felvázolásában eltérnek, abban viszont megegyeznek, hogy IV. Iván mindannyiuk szerint férfias jelenség volt.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. nyár számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra