Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét
2026. június 13. 20:02
Eltávolították eredeti helyéről és átfogó restaurálásnak vetik alá I. Ottó (Nagy Ottó) császár súlyosan károsodott szarkofágját a magdeburgi dómban - tájékoztatott róla a Szász-Anhalt Tartományi Műemlékvédelmi és Régészeti Hivatal (LDA). A sírhely régészeti feltárása során előkerült leletek és építészeti nyomok azt bizonyítják, hogy az európai történelem egyik legmeghatározóbb uralkodójának nyughelyét az évszázadok során többször is áthelyezték, ami új megvilágításba helyezi a középkori templomtér használatát.
A Szász-Anhalti Kulturális Alapítvány (KST) és az LDA szakemberei által irányított projekt keretében a monolit mészkőtömbből faragott, antik márvány fedőlappal ellátott szarkofágot 2026 elején egy speciális tartószerkezet segítségével emelték ki a dóm főszentélyéből. A beavatkozásra a műemlék kritikus állapota miatt volt szükség: a templom ingadozó páratartalma, a talajból felszivárgó nedvesség, valamint a 19. századi javítások során beépített vascsapok és szegek korróziója a kőzet megrepedésével fenyegetett.
A jelenleg a dómban kialakított ideiglenes műhelyben zajló munkálatok során ezeket a károsodást okozó fémrészeket távolítják el. A belső fa koporsóban talált maradványokról idén márciusban genetikai és antropológiai vizsgálatok igazolták, hogy valóban az uralkodóhoz tartoznak. A csontokat egy új tervezésű koporsóban 2026. szeptember 1-jén helyezik végső nyugalomra.
A szarkofág elmozdítása egyedülálló lehetőséget teremtett az alépítmény régészeti vizsgálatára. A június végéig tartó ásatások során a kutatók megállapították, hogy a síremlék nagyméretű, újrahasznosított homokkő blokkokon nyugodott. Ezek közül kettőn késő középkori kőfaragójegyek találhatók, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a szarkofágot az idők folyamán többször áthelyezték.
A feltárás során a szentély padlója alatt egy rejtélyes, a 19. században az állékonyság megőrzése érdekében részben betemetett járatrendszert is azonosítottak. A területen üveggyöngyök, kerámiatöredékek, egy ólomlövedék, érmék, valamint a korábbi dómépület színes, festett vakolatdarabjai kerültek elő. A szakemberek szerint jelenleg nincs régészeti bizonyíték arra, hogy a síremlék a 10. századi elődtemplomban is ezen a helyen állt volna, így I. Ottó eredeti nyughelyének pontos pozíciója továbbra is nyitott kérdés.
I. (Nagy) Ottó (912–973), a Liudolf-ház uralkodója az európai történelem központi alakja, akinek nevéhez a Karoling-örökség felújítása és a későbbi Német-római Birodalom alapjainak megteremtése fűződik. Uralkodása alatt Magdeburg 968-ban érseki rangra emelkedett, ami elhozta az Elba menti város gazdasági és kulturális felvirágzását. A császárt 973-ban bekövetkezett halála után felesége, a 946-ban elhunyt Eadgyth (Editha) angolszász hercegnő mellé temették a magdeburgi dómban. Jelenlegi helyére, a belső szentély középpontjába az épület 13. századi újjáépítését követően került a síremlék, amelynek fizikai megóvása a német és az európai kulturális örökségvédelem kiemelt feladata.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
