Rembrandt titkai: hogyan került egy ugató kutya az Éjjeli őrjáratra?
2025. szeptember 27. 17:10 Múlt-kor
A Rijksmuseum legújabb kutatási projektje izgalmas fordulatot hozhat a híres holland festő életművének értékelésében. Kiderült ugyanis, hogy Rembrandt ikonikus festménye, az Éjjeli őrjárat talán nem teljesen az alkotó saját fantáziájának szüleménye: a művész egy korábbi, neves előd munkájából meríthetett ihletet. A felfedezés ismét felszíthatja a régi vitát: vajon hol húzódik meg a határ inspiráció és plagizáció között?
Anne Lenders, a Rijksmuseum kurátora fedezte fel a hasonlóságot az Éjjeli őrjárat kutyája és egy 17. századi moralista kézikönyv címlap-illusztrációja között. Az illusztrációt Adriaen van de Venne készítette Jacob Cats szexuális kísértések elleni védekezésről szóló könyvéhez. A későbbi vizsgálatok is sorra alátámasztották: Rembrandt valóban Venne művét használta fel saját festménye megalkotásához. A kérdés adott: Rembrandt plagizálta híres elődjét, vagy csupán inspirációt merített tőle?
Shakespeare-hez hasonlóan
Taco Dibbits, a Rijksmuseum főigazgatója szerint Rembrandt imitációja egyáltalán nem volt szokatlan a korban. „Akárcsak Shakespeare, ő is sokszor támaszkodhatott elődeire” – mondta a The Guardiannek. A 16. századi olasz festészeti értekezések is bátorították a kezdő művészeket a másolásra, akik sokszor így sajátították el a festészet alapjait. „Amit ma másolásnak vagy plágiumnak nevezünk, akkoriban egyszerű utánzásnak számított és teljesen elfogadott tevékenység volt” – tette hozzá a szakértő.
Ki volt Van de Venne?
Az 1589-es születésű Adriaen van de Venne a holland aranykor sokoldalú festője, költője és illusztrátora volt. Bár ismertsége soha nem érte el Rembrandtét, a maga korában igenis népszerűnek számított. Gyakran dolgozott együtt Jacob Cats-el, akinek moralizáló könyvei révén munkái széles körben kedveltté váltak.
Rembrandt öröksége
A felfedezés ismét emlékeztet arra, hogy Rembrandt művészetét a kortárs források gazdag világa formálta. Az Éjjeli őrjárat kutyája tehát nem pusztán egy mellékes részlet, hanem annak ékes példája, hogy miként formálta a mester elődje ötletét saját alkotássá.


szerkesztőségét!
