Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Pergamenek árulják el a középkori írásbeliség rejtett történetét

Pergamenek árulják el a középkori írásbeliség rejtett történetét

2026. március 17. 11:12 Múlt-kor

A Helsinki Egyetem kutatói új módszerekkel vizsgálják Finnország középkori írásbeliségét. A CHARM projekt pergameneket, tintákat és kézirattöredékeket elemez, hogy feltárja, miként honosodott meg az írás a térségben, amely a középkorban a svéd királyság része volt.

<

A középkori írásbeliség nyomában Finnországban

A kutatás a CHARM program része, amelyet Tuomas Heikkilä vezet a Helsinki Egyetemen. A projekt Finnország legkorábbi írásbeliségének kialakulását vizsgálja. A kutatók azt szeretnék megérteni, hogyan terjedt el az írás a középkorban, miként alkalmazkodtak a helyi közösségek az új írásgyakorlatokhoz, és miért maradtak még ma is hiányosak ismereteink a térség korai írásbeliségéről.
A kérdés különösen érdekes egy olyan régióban, amely szoros kapcsolatban állt a keresztény és latin kulturális világgal.

A kutatás három jelentős 15. századi írásközpontra összpontosít. Ezek Turku, Naantali és Viipuri. A projekt nagyszabású felmérésben vizsgálja az ezekhez a városokhoz köthető anyagokat. A kutatók okleveleket és könyvtöredékeket hasonlítanak össze. Így próbálják feltérképezni, miként vették és alakították át, majd tették helyivé az írásgyakorlatokat. A vizsgálat azt is megmutatja, milyen szerepet töltött be az írás a társadalom és a közigazgatás működésében egy olyan térségben, amely akkoriban a svéd királyság fennhatósága alá tartozott.

Pergamenek és tinták vizsgálata a középkori írásbeliség kutatásában

A projekt egyik legfontosabb sajátossága az interdiszciplináris megközelítés. A kutatók nemcsak a szövegeket vizsgálják, hanem az íráshordozókat és az anyagokat is. A paleográfia (A kutatók az egyes betűformákat, írásstílusokat és rövidítéseket vizsgálják.), a tartalomelemzés és a kodikológia (A kutatók a pergamen vagy papír anyagát, a kötet szerkezetét, az oldalak elrendezését, a kötést és a díszítést elemzik.) segít meghatározni a kéziratok korát, azonosítani az írnokokat vagy a scriptoriumokat, valamint feltárni a szövegek elrendezését és a színek használatát.

A biokodikológiai vizsgálatok (A kutatók biológiai módszerekkel vizsgálják a kézirat anyagát. Például DNS-vizsgálattal vagy fehérjeelemzéssel megállapíthatják, milyen állat bőréből készült a pergamen.) a pergamen eredetére koncentrálnak. A nem invazív ZooMS-analízis lehetővé teszi a pergamenhez felhasznált állatfajok azonosítását. A pergamenminőségi index segítségével a kutatók a gyártási mintázatokat és a minőséget értékelik. A pigment- és tintaelemzés további információkat ad a kéziratok keletkezéséről. Az elemzések feltárják a pigmenteket, színezékeket és kötőanyagokat. Ezek az adatok segíthetnek meghatározni a kéziratok kronológiáját, földrajzi eredetét, sőt akár az egyes írnokokat is.

A kutatók több korszerű módszert alkalmaznak. Ide tartozik a röntgenfluoreszcens elemzés, az infravörös spektroszkópia és a multispektrális képalkotás. Helena Berg, a Svéd Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal projektmenedzsere szerint ezek az eljárások segítenek feltárni a tinták és pigmentek összetételét. A vizsgálatok új információkat adhatnak arról, hogy mikor és hol készültek a szövegek.

A középkori írásbeliség hatalmas levéltári öröksége

A projekt jelenlegi feladatainak egy részét a stockholmi Svéd Nemzeti Levéltárban végzik. A Svéd Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal és a levéltár szakemberei középkori leveleket és töredékeket vizsgálnak az északi régióból. A helyszínen a Kulturális Örökség Laboratórium fejlett berendezéseit használják. Az elemzések olyan részleteket is feltárhatnak, amelyek szabad szemmel nem láthatók. Például azt, hogy egyetlen töredéken több különböző tintát alkalmaztak.

A kutatás egyik fontos kiindulópontja a fennmaradt dokumentumok nagy mennyisége. A stockholmi és helsinki gyűjtemények több tízezer oklevelet és töredéket őriznek. Sok kéziratlap azért maradt fenn, mert a reformáció után újra felhasználták őket, például könyvkötésekben. A kutatók szerint ezek az anyagok még ma is új információkat rejtenek. Thea Winther, a Svéd Nemzeti Levéltár restaurátora szerint az archívumokban több mint négyszáz éve őrzött dokumentumok új kutatási módszerekkel egészen új értelmezéseket kínálnak. Silvia Russo, a Svéd Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal örökségkutatója szerint a korszerű műszerek lehetővé teszik a kulturális örökség gyors és hatékony vizsgálatát. Ez rövid idő alatt is jelentős eredményeket hozhat közös európai múltunk feltárásában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Pergamenek árulják el a középkori írásbeliség rejtett történetét

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra