Nem hozott békét a visegrádi egyezmény a kétfelé szakadt Magyar Királyságnak
2021. január 21. 12:55 Múlt-kor
Mulandó békülés
Az oszmán haderő azonban csak Budáig jutott, amelyet a Szent Koronával együtt átadott Szapolyainak. Ferdinánd 1530-ban a bátyja által rendelkezésre bocsájtott katonai erőre támaszkodva megkísérelte visszafoglalni Budát és megerősíteni megingott hatalmát magyar földön, de kudarcot vallott. Bár Wilhelm von Roggendorfnak sikerült elfoglalnia Esztergomot, Visegrádot és Vácot, Buda ostroma sikertelenül végződött.
A kialakult patthelyzetet az egymással szemben álló két magyar király egy három hónapra szóló békével próbálta feloldani. Az fegyverszünetet 1531. január 21-én Visegrádon kötötték meg. Az egyezményt azért nevezhetjük kiemelkedő fontosságúnak, mert a két rivális itt ismerte el először hivatalosan az ország területi megosztottságának tényét.
Ferdinánd azt remélte, hogy a Visegrádon megkötött fegyvernyugvás után hamarosan mód nyílik majd a békekötésre János királlyal, vagy ahogyan ő hívta a „vajdával”. Szapolyai hajlott ugyan a megegyezésre, de Szulejmán, akinek érdekében állt a hatalmi rivalizálás fenntartása, nem akceptálta a két király „testvéri összeborulását”. A háború tovább folytatódott, és a két uralkodónak csak 1538-ban sikerült békét kötnie Nagyváradon.
A békeegyezmény tulajdonképpen hivatalosan is elismerte az ország kettéosztottságát: a Magyar Királyság nyugati része Ferdinánd, a keleti, Erdély központtal Szapolyai János uralma alá került. Az egyezménybe azt is belefoglalták, hogy János király halála után az egész ország Habsburg Ferdinánd jogara alatt egyesül. A korosodó Szapolyainak ugyanis a váradi béke megkötésekor nem volt felesége és utóda.
A titokban kötött szerződést egyébként egyik fél sem tartotta be. Szapolyai nem adta fel a dinasztialapítási vágyát és a rá következő évben nőül vette Zsigmond lengyel király leányát, Jagelló Izabellát, aki 1540 júliusában fiút szült neki. Ferdinánd, miután tudomást szerzett a házasságról követei révén beárulta Szapolyait a szultánnál, felfedve a titkos váradi szerződés országegyesítő részleteit.
Két héttel fia születése után Szapolyai János meghalt, de még halála előtt megeskette tanácsadóját és jobbkezét, Fráter Györgyöt, hogy tartsa meg fiának János Zsigmondnak a magyar trónt. A felfortyant Ferdinánd újból a fegyverekhez nyúlt, hogy trónigényét foganatosítsa. Wilhelm von Roggendorf seregeivel ismét Buda ellen indult, de ezúttal is kudarcot vallott.
Eközben az évtizedes párbaj nevető harmadika, Szulejmán is akcióba lendült és miután Roggendorf elvonult Buda alól, 1541. augusztus 29-én csellel bevette a várat. A törökök ekkor már nem vonultak ki a Magyar Királyság területéről, hanem kialakították az ország közepén ék alakban elhelyezkedő török hódoltságot. Mohács után 15 évvel a Magyar Királyság három részre szakadt, az országra másfél évszázadnyi kemény küzdelem várt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
