Múmiamaszk rejtheti a legrégebbi ismert evangéliumot

2015. január 20. 13:30

Az első századi evangélium-töredék egy papiruszra íródott, amelyet később újra felhasználtak egy egyiptomi múmia halotti maszkjának elkészítésekor. Habár a fáraók halotti maszkjának alapanyaga többnyire arany volt, a hétköznapi emberekét papiruszból (esetleg lenvászonból), ragasztóból és festékből készítették. Mivel a papirusz sem volt olcsó mulatság, sokszor már használt, vagyis teleírt változatát használták fel újra. Az utóbbi években a kutatók kifejlesztettek egy olyan módszert, amely során a ragasztót úgy tudják eltávolítani, hogy nem sérül a tinta, s olvasható marad a szöveg.

Az evangélium-töredék azon mintegy száz ókori szöveg között van, amelyet egy több mint harminc kutatóból álló csapat analizál, s tesz újból olvashatóvá, magyarázta Craig Evans kanadai kutató. "Az i. sz. 1-3. századból való dokumentumokon dolgozunk, a bibliaiaktól kezdve a klasszikus görög szövegek átiratain át az egyszerű üzleti levelezésig és a hétköznapi, személyes levelekig bezárólag" - tette hozzá.

Egy hátránya azonban van a folyamatnak, mégpedig az, hogy tönkreteszik a maszkokat. A kutatók egy része ezért mereven ellenzi az új eljárást, mondván, a maszkok önmagukban is történelmi értéket képviselnek, s szerintük egy olyan módszert kellene kifejleszteni, amely megóvja a leletek épségét. Evans azonban hangsúlyozta, hogy ezek a maszkok, amelyek elpusztulnak a szövegek miatt, közel sem képviselnek akkora értéket, mint azok, amelyek már évtizedek óta helyet kaptak a múzeumokban. "A múzeumi minőséget képviselő darabokhoz természetesen hozzá sem nyúlunk" - mondta.

A technika segítségével rengeteg új, eddig ismeretlen szöveg is előkerülhet, egy maszkból akár egy tucat vagy még több is. "A munkánk végén több száz, vagy több ezer szöveg válhat elérhetővé" - így Evans. A projekten dolgozó kutatók aláírtak egy titoktartási megállapodást, amely megszabja, hogy mi kerülhet nyilvánosságra. Erre főként azért volt szükség, mert sok múzeum és egyéb kulturális intézmény, esetleg magángyűjtő nem akarja, hogy kitudódjon a szöveg tartalma. A kutató elmondta, csak azért beszélhetnek az evangéliumról mindenféle kötöttség nélkül, mert 2012-ben már kiszivárgott róla néhány információ.

Az evangéliumot szénalapú kormeghatározós vizsgálatoknak vetették alá, analizálták a kézírást, valamint azokat a szövegeket, amelyek mellett megtalálták az első századi írást. Habár a szöveg igen rövid, mégis sok információt hordozhat Márk evangéliumának változásairól. Emellett az elemzések egyik célja, hogy megtudják a szövegek pontos dátumát, így kiderülne, meddig használhatták a papiruszokat, mielőtt maszkot készítettek belőlük. Mindez a korabeli szövegek másolási, valamint sokszorosítási szokásairól is adhat némi információt. "Úgy gondoljuk, hogy az eredeti írások, valamint a legkorábbi másolatok a legtöbb esetben akár két évszázadon át is forgalomban lehettek" - fejtette ki.