Múlt-kor.hu

Mivel hatalmon maradt, győztesnek tekintette magát az öbölháború után Szaddám Huszein

2021. március 26. 08:38 Múlt-kor

A 19. tartomány

Az iraki hadsereg 1990. augusztus 2-án hajnali két órakor indította meg a Kuvait elleni támadást. A kis monarchia 16 ezres hadereje tehetetlen volt a támadókkal szemben. Néhány órával később a munkába igyekvő kuvaitiak már egy megszállt országban láttak hozzá napi feladataik teljesítéséhez. Kuvaitra hamarosan már az ország 19. tartományaként hivatkoztak az iraki vezetők. A kuvaiti emír – mintegy 300 ezer honfitársával egyetemben – Szaúd-Arábiába menekült, testvérét, a palotáját védő Fahd sejket azonban meggyilkolták. A támadásnak több száz kuvaiti áldozata volt.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a támadás napján fogadta el a 660. számú határozatot, amelyben felszólította Irakot, hogy azonnali hatállyal vonuljon vissza Kuvaitból. Augusztus 6-án az ENSZ BT kereskedelmi és fegyverembargót léptetett életbe, miközben Bush elnök elrendelte az első amerikai alakulatok Szaúd-Arábiába küldését.

Mivel Szaddám a sorozatos figyelmeztetések ellenére sem volt hajlandó kivonulni Kuvaitból, az ENSZ BT november 29-én elfogadott 678. számú határozatában felhatalmazta a tagállamokat, hogy amennyiben az iraki csapatok legkésőbb 1991. január 15-ig nem hagyják el Kuvait területét, minden szükséges eszközzel szerezzenek érvényt a BT 660-as határozatának.

Az iszlám védelmében

1991. január 17-én, néhány nappal azután, hogy James Baker amerikai és Tariq Aziz iraki külügyminiszter több mint hatórás genfi találkozója eredménytelenül zárult, a koalíciós csapatok az amerikaiak vezetésével iraki idő szerint hajnali fél 3-kor megkezdték a légicsapásokat. A koreai háború óta ez volt az első olyan fegyveres összecsapás, amelyben a tagállamok a Biztonsági Tanács felhatalmazásával avatkoztak be fegyveresen a nemzetközi stabilitás és béke helyreállítása érdekében.

A hadműveleteket harmincöt ország támogatta, húsz pedig katonai alakulatokkal is segítette az akciót. A példátlan nemzetközi összefogást jelzi, hogy olyan államok is küldtek csapatokat, mint Banglades, Pakisztán, Egyiptom, Szíria, Bahrein, Omán vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Szaddám igyekezett világszerte megnyerni a muszlimok támogatását. A vallásra korábban kevés figyelmet fordító diktátor ima közben filmeztette magát, azt hangoztatta, hogy az amerikaiak megszállták az iszlám szent helyeit, családfáját pedig nagy iszlám vallási vezetőkig vezette vissza. Bár több iszlám országban is hatalmas tüntetéseken álltak ki Szaddám mellett, a diktátor a harctéren ebből nem profitálhatott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Mivel hatalmon maradt, győztesnek tekintette magát az öbölháború után Szaddám Huszein

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra