Sárga rózsák, fájdalmak és öngyilkosságok: Domján Edit és Szécsi Pál tragikus szerelme
2021. július 1. 12:01 Csatári Bence
Talán egy szerelmespár története sem izgatta annyira a XX. századi közvélemény fantáziáját, mint a külön-külön is méltán népszerű Domján Edit-Szécsi Pál kettősé. Viharos, de annál intenzívebb kapcsolatuk 1972 januárjától nem tartott ki év végéig sem, mindössze 10 hónapot ért meg. Viszonyuk rövidsége, illetve érzelmi életük vehemenciája hasonlít reneszánsz-kori elődjeikére, a veronai Rómeó és Júlia párosra, igaz, utóbbiak nem szakítottak egymással. Abban azonban ugyancsak közös a sorsuk, hogy mindkét pár mindegyik tagja önkezével vetett véget életének.
Sárga rózsa-offenzíva és állatkerti lánykérés
Szécsi Pál nővére, Szécsi Katalin úgy emlékezik, hogy egy 1972. januári közös fellépés során ütött be a mennykő Domján Edit, az ünnepelt színésznő és Szécsi Pál, a nem kevésbé körülrajongott táncdalénekes szívébe, Szécsi pedig az előadás után bogárhátú Volkswagenjével hazafuvarozta Editet.
Már az elején megegyeztek abban, hogy nem becézik egymást, Szécsi Pál nem mondja Domjánnak, hogy „Editke”, ahogy legtöbben szólították, míg Domján Edit nem „Palikázta” Szécsit. Megismerkedésükkor kiderült, hogy Szécsi régóta nyomon követte Edit pályafutását, még a Latinovits Zoltánnal előadott indiai rádiós szerelmes mesejátékára is emlékezett. Edit is előszeretettel hallgatta már korábban Pali dalait, amit el is mondott neki, s ebbe állítólag Pali belepirult.
Megismerkedésükkor a Vígszínházban éppen futó Az esőcsináló című darabról is beszélgettek, ami – hogy, hogy nem – egy lány szerelembe eséséről szól. Elválásuk után még aznap éjjel heves udvarlásba kezdett Szécsi, felhívta otthonában a színésznőt, másnap reggel pedig sárga rózsával várt rá, és elvitte egy panorámás hotelbe reggelizni, ahol parasztrántottát ettek, közben pedig Edit megkérte Pált, legyen a partnere a rádió Ablak című műsorában egy duettben. Így énekeltek aztán a Léni néni-ből együtt egy betétdalt, a megbeszélés örömére pedig egy jót hógolyóztak a reggeli után. (Később is elzarándokoltak ide, ahová egyszer ajándékba adott selyemkendővel bekötött szemmel vitte Editet vacsorázni.)
Pali telefonhívásai rendszeressé váltak, farkasordító januári éjjeleken telefonfülkékből jelentkezett Editnél, és az is előfordult ekkoriban, hogy sárga rózsát helyezett a küszöbére anélkül, hogy becsöngetett volna hozzá. A telefonálások arra jók voltak, hogy elmeséljék egymásnak élettörténetüket, ezek során derült ki Edit számára, hogy Pali tíz hónapos volt, amikor az apját a második világháborúban agyonlőtték, mezőtúri nevelőszülőkhöz, majd anyja 1956-os disszidálása után állami gondozásba került, később segédmunkás, kabinos, raktáros, nyomdai betanított munkás lett, ezt követte a kifutó és a táncdalénekes pálya.
A Léni néni duettjét Domján lakásán próbálták, és a Szécsi Kati memoárkötetében közölt információk alapján ugyanazt a sütit vették egymásnak ugyanabban a cukrászdában a teához a próba idejére, de ezt Szécsi még megfejelte két teáscsészével. A romantikus elemek a későbbiekben is át- meg átszőtték kapcsolatukat, amikor pedig először mentek Szécsihez, az elmaradhatatlan sárga rózsacsokor, illetve Beethoven egyik hegedűversenye várta Domjánt.
Más alkalommal egy zenés presszóban meghallgatták egyebek mellett Szécsi nagymamája öccsének egy katicabogárról szóló számát (a felmenő egyébként egy nyilvánosházban zenélt), majd Szécsi elénekelte Editnek a Gedeon bácsit. Megint máskor meglepetésszerűen együtt köszöntötték fel Szécsi Katit születésnapja alkalmából, akinek ez katartikus élményt nyújtott. Az igazi szerelmi vallomásra, amire Pali születésnapján, egy óbudai kiskocsmában került sor mindkettőjük részéről – ha lehet hinni a legendának – hosszú heteket kellett várni annak ellenére, hogy ez szerelem volt első látásra.
Pali születésnapján Domján Edit felhívta magához Palit, akit egy halom krémessel – kedvenc süteményével – várt, rajta a felirattal: Boldog születésnapot, Palikám!, és állítólag itt csattant el az első csók is kettőjük között. Ekkor Edit versek sorozatát olvasta fel Pálnak, leginkább Petőfitől. Mivel másnap egyiküknek sem volt jelenése, végigbeszélgették a napot, s a következő hetek akár mézesheteknek is beillettek volna, ha nem számítjuk, hogy mindkettejüknek rengeteg fellépése volt. A kapcsolatot időnként megzavarta Szécsi Pál italozása, ami először akkor tűnt fel a művésznőnek, amikor tőle szokatlan módon „Helló-Belló!”-val köszönt neki a telefonban.
Aztán Pali – így emlékezett Szécsi Kati – egy szép májusvégi napon az állatkertben megkérte Edit kezét, de nem kapott egyértelmű választ. Ez sem szegte kedvét, a turnék alatt is minden nap órákig beszéltek telefonon és Edit naponta kapott tőle sárga rózsákat, sőt az is előfordult, hogy Edit éppen akkor kapta meg a virágokat, amikor telefonáltak. Nyáron többször mentek egyik ismerősük nyaralójába a Balatonra, ahol csodaszép, édeni napokat töltöttek, egyik éjjel még egy hosszú szerelmes levelet is írt Pali Editnek, hogy reggelre meglepje, ami a gazdagon megterített asztal mellett várta. A Balaton körül Pali végigkalauzolta Editet, de strandolni nem voltak Szécsi bőrbetegsége miatt. Ekkor mentek el Vándor Kálmánhoz is, akivel megbeszélték a Violák című szám szövegét. Vendéglátójuk igen diszkréten viselkedett velük, állítólag még egy félmosoly sem hagyta el arcát és persze nem is kérdezősködött együttlétük felől.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
