Múlt-kor.hu

Mi igaz a gyilkos Annabelle-baba történetéből?

Mi igaz a gyilkos Annabelle-baba történetéből?

2019. október 30. 10:27 Múlt-kor

A horrortörténetek és -filmek gyakori toposza valamilyen ártatlanságot sugárzó lény vagy tárgy (például kisgyermekek, illetve játékaik) álcája mögé bújó rosszindulatú, természetfeletti erő. Nincs ez másként az elsőként a 2013-ban bemutatott Démonok között című filmben feltűnő, azóta pedig három további filmben központi szerepet játszó Annabelle nevű játékbaba esetében sem. E filmeket, és az Annabelle-baba történetét azonban hátborzongató megtörtént események ihlették, amelyek halálesetekkel is összefüggésbe hozhatók.

A valódi Annabelle

Az „eredeti” Annabelle-baba nagy mértékben különbözik filmbéli ábrázolásától, hiszen nem porcelánbabáról, hanem rongybabáról van szó, a Johnny Guelle gyermekkönyvíró által 1915-ben megalkotott Raggedy Ann („Rongyos Ann”) karakter alapján készült játékszerről.

A baba az Ed (1926-2006) és Lorraine Warren (1927-2019), a híres „paranormális nyomozó” házaspár által alapított múzeumban található, ahol egy üvegszekrényben látható, amelyben kézzel faragott Miatyánk-részletek hivatottak megvédeni a látogatókat a baba hatásaitól.

A szekrény előtt egy képeslap méretű táblán a következő felirat olvasható: „Figyelmeztetés: Semmiképpen ne nyisd ki!”

A gyermekjáték külsőre valóban teljes mértékben ártalmatlannak tűnik: elnagyolt, varrott arcvonásai, félmosolya, piros orra és szintén piros, pamutfonalból készült rojtos hajfürtjei semmi rosszat nem sejtetnek – csupán a 20. század első felében népszerű Raggedy Ann-baba egy átlagos példányának látszik.

Ed és Lorraine Warren elmondása, illetve írásai szerint azonban ez a baba felelős legalább két halálközeli élményért és legalább egy halálos kimenetelű balesetért, valamint különféle természetfeletti jelenségek egész soráért, amelyek mintegy 30 éven át tartottak.

Az első eset 1968-ban történt, amikor a babát ajándékba kapta édesanyjától egy Donna (vagy Deirdre) nevű ápolónő 28. születésnapja alkalmából. Az elragadtatott fiatal nő hazavitte akkori lakhelyére, amelyen egy másik, Angie nevű ápolónővel osztozott.

A baba a lakás nappalijában a kanapéra került, ahol azonnal megpillanthatta vidám, színes arcát minden vendég, aki bejött az ajtón. A két ápolónő azonban csakhamar különös dolgokra lett figyelmes.

A baba látszólag képes volt magától helyet változtatni: az este hazatérő Donna rendszerint nem a kanapén, hanem saját hálószobájában talált rá, a csukott ajtó mögött. Emellett mindkét nő találkozott a lakás különböző pontjain cetlikkel, amelyeken a „Segíts rajtam!” mondat volt olvasható – ezek a cetlik ráadásul sütőpapírból voltak, amelyet Donna és Angie nem tartottak a lakásban.

Egy alkalommal Angie barátja, Lou egy délután – miközben Donna nem tartózkodott otthon – zajt hallott Donna szobájából. Lou attól félt, betörővel lehet dolga, a szobába benyitva azonban nem találta nyomát semmiféle behatolásnak, csak a babát, amely a földön arccal lefelé feküdt.

Hirtelen égető fájdalmat érzett a mellkasán, odapillantva pedig véres karmolásnyomokat látott. Ezek két nap után nyom nélkül eltűntek.

E traumatikus esetet követően a két nő egy médiumot hívott a lakásba, hogy fényt derítsenek a minden bizonnyal spirituális eredetű problémára. A szeánsz során kiderült, hogy a játékszert egy Annabelle nevű gyermek szelleme szállta meg, akinek holttestét évekkel korábban ott találták meg, ahol a lakás épült.

A médium szerint a szellem nem volt rosszindulatú, csupán törődésre és szeretetre vágyott. A szeánsz során Donna és Angie beleegyezésüket adták, hogy Annabelle lelke a babában lakozzon.

Mi igaz a gyilkos Annabelle-baba történetéből?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra