Múlt-kor.hu

Memento mori, avagy a középkori családok harca a mindennapok túléléséért

Memento mori, avagy a középkori családok harca a mindennapok túléléséért

2021. június 21. 14:39 Múlt-kor

A középkorról alkotott nézeteinket a mai napig a sztereotípiák határozzák meg: nincs ez másként a családok esetében sem. Végtelen számú gyermek, magas gyermekhalálozási arány, illetve a szülő és gyermek közötti érzelmi kapcsolat szinte teljes hiánya. Habár ezek az állítások részben megcáfolhatóak, gondtalannak így sem nevezhetjük a középkori emberek gyermekkorát és családi életét.

A forrásokból más kép rajzolódik ki

A középkorral foglalkozó történészek évek óta igyekeznek cáfolni a közismert, de forrásokkal nem megalapozott állításokat. A legfontosabb felismerés, hogy a családok nem voltak annyira népesek, mint korábban hittük. Ennek ellenére a gyermekük elvesztése miatt érzett gyász nem tette a szülőket érzéketlenné, ugyanúgy kialakulhattak szoros családi kötelékek, mint napjainkban.

Az egyik legfontosabb forrásanyagnak David Herlihy és Christiane Klapisch-Zuber 1980-as években készült kutatásai számítanak, akik a toszkán városok – például Firenze – XIV. és XV. századi pénzügyi viszonyait elemezték. Ezek a kimutatások, valamint az úgynevezett „ricordanze”, azaz a családtörténeti források segítettek a helyi viszonyok – születések, keresztelések, házasságok, halálozások – adatainak összegyűjtésében és esetenként értelmezésében is.

A korszak jelentős forrásai még az adóösszeírások és nyilvántartások, de ezeknek családtörténeti vizsgálata nehézkes, ugyanis a kisgyermekekről nem szerepelnek adatok. A végrendeletek segíthetik az örökösödés útvesztőinek megértését, de csak rögzített pillanatképet mutatnak, a tendenciák és a családtörténeti folyamatok nem ragadhatóak meg rajtuk keresztül.

Az eredmények is gyakran pontatlanok, mert az „átlag” gyakran torz képet mutat. Az alábbi példa ezt jól szemlélteti: ha a birtokos családokban mindenütt hat gyermek született, míg a városi nincstelenek esetében egy, akkor az átlagra a továbbiakban nem támaszkodhat a kutató.

A termékenységi ráta és a gyermekhalandóság két kulcsfaktor a családok méretének megállapításában. A rendelkezésre álló adatok alapján átlagosan 30-50% közé tehető a gyermekhalandóság, de ez nagyban függött az adott család anyagi helyzetétől. A javakhoz való hozzáférés a termékenységen túl a várható élettartamot is jelentősen befolyásolta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Memento mori, avagy a középkori családok harca a mindennapok túléléséért

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra