Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
2024. május 8. 14:20 Múlt-kor
Lángba borult szántóföldek és síró római asszonyok
A pun sereg tehát – nagy nehézségek közepette – végül átkelt a mocsáron, és eljutott Etrúriába. Mivel Hannibál szerette volna a rómaiakat minél előbb harcra kényszeríteni, drasztikus lépésre szánta el magát. Gyakorlatilag lángba borította és kirabolta az egész vidéket, hogy Rómából a szövetségesei iránt érzett kötelességre apellálva csikarjon ki egy újabb ütközetet.
A hadvezér terve pedig nagyszerűen működött. A hírnevéért aggódó Flaminius nem tudta tétlenül nézni a pusztítást, és feladva az addigi, kivárásra épülő stratégiát, üldözőbe vette Hannibált.
Jacopo Ripanda: Hannibál átkel az Alpokon Kr. e. 218-ban (1510 k.)
A karthágói stratéga katonáinak egy csoportja a Trasimenus-tó melletti magaslatok erdeiben rejtőzött el, hogy ott várja be a római seregeket. Június 24-e ködös reggelén a katonák megpillantották a dombok és a tó közötti völgyben masírozó római katonákat, és rajta ütöttek a mit sem sejtő ellenségen.
Róma története egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el. A pun lovasság sok római katonát beleszorított a tóba, ahol aztán vagy fegyverzetük súlya alatt süllyedtek el, és fulladtak meg, vagy a karthágóiak mészárolták le őket a vízben.
A karthágói sereg mintegy 1500–2000 fős veszteséget szenvedett, a rómaiak oldalán viszont körülbelül 15 ezren vesztették életüket. Az ütközetet Flaminius sem élte túl.
A Trasimenus-tavi csata egy 16. századi, Perugia és Città di Castello területeit ábrázoló térkép részletén
A vereség híre persze hamarosan Rómába is eljutott, ahol – amint Livius írja – „nagy rémület és zűrzavar támadt. A nép a Forumra özönlött. Az asszonyok az utcákon bolyongva minden szembejövőt az imént bejelentett vereségről s a hadsereg sorsáról faggattak.” Mindenki attól tartott, hogy a pun hadvezér következő célpontja maga Róma városa lesz.