Múlt-kor.hu

Megszenvedték a britek az 1971-es D-napot

Megszenvedték a britek az 1971-es D-napot

2021. február 15. 18:08 Múlt-kor

„Üzenetet kaptam londoni barátnőmtől, kétségbeesetten panaszkodik. Hogy azt a tízes számrendszert nem lehet megszokni. Most már harmadik hete gyötrődnek vele. Minden iskolai füzeten, minden noteszon átszámítási táblázat. Még olyan golyóstollat is árulnak, amiről le lehet olvasni az átszámítást.” A Magyar Hírlap 1971 márciusában ekképpen adott hírt a londoniak fejében kialakuló káoszról, amely a decimális számrendszer mindennapi használata okozott. 1971. február 15-én ugyanis Nagy-Britanniában és kilenc, tengerentúli területen hivatalosan is megkezdődött az áttérés a tízes pénzrendszerre.

Pedig milyen jól elboldogultak a derék szigetországiak a 12-es számrendszerrel! A fent nevezett cikk szerzője, Fehér Klára némi iróniával így folytatta írását: „Mert hát olyan egyszerű volt évszázadokon át az az angol pénzrendszer: egy fontban húsz shilling volt, egy shillingben tizenkét penny, vagyis egy fontban kétszáznegyven penny, és ezenkívül létezett a guinea, ami igazából nem létezett…” Ember volt a talpán, aki a tízes számrendszer alapján működő kontinentális Európából a Csatornán túlra utazván, kiigazodott a szigetország több száz éve  használatban lévő, furcsa pénzrendszerén.

A helyzet egy kontinentális honpolgár számára tovább bonyolódott azzal, hogy a guineát, amely valaha aranypénz volt, és 1820-tól hivatalosan tényleg nem létezett, a felső tízezer által látogatott intézményekben – így például egy előkelő étteremben, vagy a puccos londoni üzletekben – létező pénzegységként kezelték, és az árakat guineában adták meg. Egy guinea egyébként 1 fontot és 1 shillinget, ha úgy tetszik 21 shillinget ért. Ezen kívül léteztek olyan pénzérmék, mint a farthing, amelyből 48 ért egy schillinget, és forgalomban volt a fél koronás pénzérme is, amely 1/8 fontot ért.

Ekkora pénzkavalkádban a külföldiek hamar megzavarodtak. A brit politikusok és pénzügyi szakemberek is érzékelték ezt, és megpróbálták az Egyesült Királyság pénzügyi rendszerét megreformálni. A változás természetesen nem csak és kizárólag a turisták miatt indult el. Az európai integráció az 1960-as években felgyorsult, Nagy-Britannia 1973-tól hivatalosan is az Európai Gazdasági Közösség tagjává vált, ami megkívánta pénzrendszere reformját.

A folyamat már a 19. század közepén megindult: 1853-ban, 1857-ben, és 1918-ban királyi bizottságok vizsgálták a decimális számrendszer bevezethetőségét, ám nem sok sikerrel. Nem csoda, hiszen a 12-es számrendszeren alapuló, különböző pénzügyi struktúrák több mint ezer éves múltra tekintettek vissza az országban. A tízes számrendszer használata azonban egyre égetőbb szükséggé vált, így 1966-ban az Egyesült Királyságban felállították a Decimal Currency Boardot (vagyis a tízes pénzrendszer bizottságát), hogy készítse elő a változásokat.

A szakértők a bevezetés előtt két változaton tanakodtak. A többség a font megtartása mellett azt javasolta, hogy az eddigi 20 schilling és 240 penny-s felosztás helyett, 1 font 100 pennyt érjen. Ez a módozat a schilling megszűnésével járt. A másik javaslat szerint, amely egyébként közelebb állt a régi rendszerhez, az alapvető egység a fél font lett volna, amelyet 100 részre akartak osztani. Ebben az esteben megtartották volna a schillinget (fél font, 10 schillinget ért volna). Végül a bizottság tagjai az első megoldás mellett döntöttek, mert nem akarták, hogy az alapvető egységként kezelt font értéke megváltozzék, hiszen ez magával hozta volna a fontnak, mint tartalékvalutának a devalválódását.

Az 1971-es esztendő elején, hat héttel az új rendszer bevezetése előtt, amelyet a szigetországiak a decimális rendszer kezdőbetűjéről csak D-napként emlegettek, a brit posta már gőzerővel dolgozott. A postásoknak nem kevesebb mint 22 millió tájékoztató füzetet kellett kézbesíteniük az országban, amelyekből a brit polgárok tájékozódhattak a tízes számrendszer rejtelmeiről. A nyomdák is megfeszített tempóban dolgoztak, hiszen a bankok részére milliónyi decimális csekket és bankutalványt kellett kinyomtatniuk.

De ez csak a jéghegy csúcsa volt: Nagy-Britanniában az irodai gépek millióit is le kellett cserélni, csakúgy mint a számológépeket és a műszaki üzemek számos berendezését. De az új érmék miatt át kellett alakítani a cigaretta- és csokoládéautomatákat is, amelyből Angliában több mint egymillió darab volt forgalomban, nem beszélve a pénztárgépekről és az utcai telefonokról. Az új pénzrendszer bevezetésének költségét a szakértők akkori értéken számolva 180 millió fontra becsülték.

Az átállás során egy ideig mindkét fajta váltópénz érvényben volt – s ez nagy zűrzavart okozott. Az üzletek ugyanis még másfél évig a 12-es számrendszer szerint is dolgozhattak. Az új pénzrendszert Nagy-Britannián kívül az Ír Köztársaságban is bevezették. A változás nem nagyon volt a britek ínyére a korabeli közvéleménykutatások szerint a lakosság fele ellenezte az átállást.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Megszenvedték a britek az 1971-es D-napot

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra