Múlt-kor.hu

Mégsem a híres krími ostrom lehetett az európai pestis forrása

Mégsem a híres krími ostrom lehetett az európai pestis forrása

2021. január 15. 18:30 Múlt-kor

Hannah Barker, az Arizonai Állami Egyetem kutatója eddig nem vizsgált források alapján merőben új magyarázattal állt elő a pestis 14. századi Európába jutására, ami a Fekete Halál néven ismert, páratlanul nagy pusztítást végző járványhoz vezetett.

Megbízhatatlan forrás

Barker eredményeit a Speculum című, a középkori történelemmel foglalkozó akadémiai folyóiratban publikálta. Számos, a Fekete-tenger térségét érintő korabeli forrást vizsgált át, mivel az ismert narratíva szerint innen került végül Itáliába, majd Európa más tájaira a halálos kór 1347 végén vagy 1348 elején.

Számtalan történelemkönyv hivatkozik erre a narratívára, azonban az mindössze egyetlen korabeli műből vezethető le. Gabriel de Mussis itáliai történetíró az ekkoriban a genovaiak fennhatósága alatt lévő Krím-félszigeti Kaffa városának (a mai Feodoszija) az Arany Horda nevű, mongol vezetésű állam általi ostromához vezeti vissza a pestist 1348-ban vagy 1349-ben összeállított Historia de morbo (A betegség története) című művében. De Mussis leírása szerint a mongolok (akiket ő tatároknak nevez) már három éve ostromolták a várost, amikor 1346-ban felütötte fejét táborukban a kór:

„A haldokló tatárok, letaglózva a betegség által rájuk hozott katasztrófa nagysága által, és felismervén, hogy nincs reményük a menekülésre, elvesztették érdeklődésüket az ostrom iránt. De megparancsolták, hogy a hullákat ostromgépekbe helyezzék, és hányják be a városba abban a reményben, hogy az elviselhetetlen bűz megöl mindenkit odabent. Egész hegyeknek tűnő hullahalmokat vetettek a városba, a keresztények pedig sem elbújni, sem elfutni, sem elmenekülni nem tudtak előlük, habár amennyi holttestet csak tudtak, a tengerbe dobtak. És hamarosan a rothadó hullák beszennyezték a levegőt, és megmérgezték az ivóvizet, a bűz pedig olyan átható volt, hogy több ezer emberből egy is alig volt olyan állapotban, hogy elmeneküljön a tatár sereg maradványai elől. Ezenfelül egyetlen fertőzött ember is átvihette a mérget másokhoz, és puszta tekintetével megfertőzhetett embereket és helyeket. Senki sem ismert, és senki sem tudott felfedezni semmilyen védekezési módot.”

A tengerészek és a kereskedők menekültek Kaffából, és elhurcolták magukkal a betegséget Velencébe és Genovába, ahol aztán úgy terjedt a járvány, hogy „minden várost, minden települést, minden helyet megmérgezett a fertőző pestis, lakóik pedig, nők és férfiak egyaránt, hirtelen haltak.”

Habár de Mussis leírása meggyőzőnek tűnik, több gond is akad vele, és számos kérdést is felvet. Az első gond, hogy de Mussis ebben az egész időszakban az észak-itáliai Piacenza városában élt és alkotott, távol minden eseménytől, amelyről írt. A második a következő: ha a pestis 1346-ban érte el Kaffát, miért telt 12-18 hónapba eljutnia Európába?

Barker új tanulmányában a Fekete-tenger térségében az 1340-es években folyó események ennél konkrétabb bizonyítékait vizsgálja meg: „A Fekete-tenger térségének bizánci, genovai, velencei és mameluk lakói és utazói leveleket, diplomáciai jelentéseket, jogi dokumentumokat, krónikákat és emlékiratokat is írtak, amelyek fennmaradtak. E források nem új felfedezések, egyszerűen nem alkalmazták még őket soha a fekete halál történetének elmesélésére” – írja Barker.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Mégsem a híres krími ostrom lehetett az európai pestis forrása

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra