Megromlott az egészségi állapota őseinknek a gyűjtögető életmóddal való szakítás után

2022. április 13. 10:41 MTI

Az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Embertani Tanszékének közreműködésével készült tanulmány a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) című tudományos folyóiratban jelent meg áprilisban – tájékoztatta az ELTE TTK az MTI-t kedden.

Az eddigi feltételezések szerint az élelemtermelés megindulását követően (hozzávetőleg 12 ezer éve) a népesség nagymértékben növekedett, ezzel párhuzamosan az általános egészségi állapot viszont jelentősen romlott.

A szerzők a felső paleolitikumtól (Kr. e. 36 000) a középső vaskorig (Kr. e. 400) terjedő időszakban Európában élt 167 ember csonttani és archeogenetikai vizsgálatát végezték el.

Mivel a felnőttkori termet létrejöttében a genetikai faktorok mellett a környezeti tényezők (táplálkozás, éhezés, hosszú ideig fennálló gyakori betegségek) befolyásoló szerepe is meghatározó, ezért az általános egészségi állapot rekonstrukciója során a genetikailag meghatározott, tehát potenciálisan elérhető testmagasság és a ténylegesen elért testmagasság összevetése értékes információt nyújt. A kutatás során ezért összevetették a csontok hossza alapján becsült, tehát ténylegesen elért testmagasságot a genetikai háttér alapján potenciálisan elérhető testmagasság értékekkel.

A tárgyalt korszakokból származó maradványok vizsgálata kiterjedt az úgynevezett fizikai stresszjelzőkre (az alultápláltság, a vérszegénység csonttani tüneteire) is.

Az eredmények arra utalnak, hogy a testmagasság, a genetikai adatok alapján elérhető magassághoz képest az újkőkorban egyértelműen csökkent(átlagosan -3,82 centiméterrel), majd növekedésnek indult a rézkorban (az újkőkori átlagos magassághoz képest +1,95 centiméterrel) és tovább nőtt a bronzkorban (+2,7 centiméterrel), illetve a vaskorban (+3,27 centiméterrel).

A hazai régészeti és embertani kutatást, valamint a genetikai minták kivételét Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék) koordinálta.